Nagyon szeretnék egy kutyát, de a szüleim nem engedik. Mit tegyek?

Igaza van a szüleidnek. Rájuk is hárul a felelősség, hiszen a hét 7 napból áll, és nem 4 napból. Az egyetemistaként nyilván kell majd tanulnod, készülnöd a vizsgákra. Akkor még annyi időd sem lesz amennyit most tervezel.

A kutyatartási tervedet rakd későbbre, amikor már külön élsz, és minden nap tudsz vele foglalkozni. Így végiggondolva, bizony nagyrészt a szüleid nyakába varrnád a kutyát.

Az a helyzet, hogy a szüleid nézőpontját nem fogod tudni megváltoztatni. Ők gondolom ehhez szoktak, hogy "a kutyának kint a helye", sajnos ezen nem nagyon lehet változtatni.

Amit tehetsz, hogy most a sulira koncentrálsz, hidd el, sok időt el fog venni még a későbbiekben, a vizsgaidőszakok, szakdoga írás, államvizsga, gyakorlati félév nagyon igénylik az embert, nem biztos, hogy összeegyeztethető lenne egy kutyával (volt csoporttársam aki külföldön csinálta a szakdogáját, fél évet kint volt, de sokan másik városban is voltak).

Elvégzed a sulit, dolgozol, elköltözöl és olyan kutyát tartasz amilyet csak akarsz. Közben olvashatsz a kutyákról, nevelésükről, beszélgethetsz tenyésztőkkel, akitől majd a leendő kutyust akarnád, stb.

Szóval a héten 3 napot egyáltalán nem is vagy otthon? Hát igen,akkor a szüleidnek kéne foglalkozni a kutyával ebben igazuk van..

De ha annyira szeretnéd akkor valahogy meg kell győzni őket pl jelentkezhetnétek ideiglenes befogadónak valamelyik kutyamentő szervezetnél kisebb időre hogy megnézzétek hogyan működik a dolog.Ha a szüleid látják hogy tényleg komolyan veszed,és ez így működni fog akkor biztosan beleegyeznek hogy legyen saját kutyád is.

Nekem személy szerint egyik fajta kutya sem volt még,de az biztos hogy a Labradorok könnyebben kezelhetőek,kevésbé makacsak mint a Husky-k,és nem vagyok biztos benne hogy egy Huskynak jó lenne egy lakásban,mivel hatalmas a mozgásigénye.

Előző vagyok.

Mondjuk az az igazság hogy az előttem lévők is mondanak valamit..az egyetem is sok időt igénybe vesz és a kutyára így nem jutna annyi időd,pláne nem kiskutyára.Lehet tényleg jobb ha vársz pár évet.

Csatlakozom a fentiekhez, és annyival kiegészíteném, hogy kutyázás iránti vágyadat addig is összpontosíthatod egy menhelyre, ahova szabadidődben eljárhatsz kutyákat megsétáltatni. Tudom, ez nem ugyanaz, de azért mégiscsak kutyák között lehetsz akár heti 4 nap is. A gondozók, és főleg az ott élő kutyák pedig hálásak lesznek érte :)

Jelenleg nekem sem lehet kutyám, de dolgozom az ügyön. Addig pedig minden hétvégén megyek menhelyezni, ez már egy fix programom.