Baj ha fiatalon idős kutyát szerzek?

Na jó, ha gondolod, beszélgessünk privátban.

28 éves vagyok. Egy 10 éves kutyát fogadtam örökbe tavaly. Remélem tőlem elfogadsz néhány tapasztalatot és véleményt.

Abszolút nem lebeszélni akarlak, csak picit oszlatnám a rózsaszín ködöt. Biztos van idős ember a környezetedben, gondolj bele, hogy milyen problémáik vannak. Biztos tudsz olyat mondani, akinek fáj a lába, rossz a dereka, nagyot hall, romlik a szeme, csetlik-botlik, felejt stb. Idős kutyáknál megdöbbentően hasonló problémák fordulnak elő.

Emiatt érdemes egy szép kerek összeget félre tenni állatorvosra. (Az én kutyám gyepmesteri telepről jött, annyiból más tészta, hogy semmit nem tudtunk az egészségéről, viszont ivartalaníttatni, az összes betegségeit helyre rakni nekünk kellett, ami eddig lazán 200 000 Ft. Viszont meg tudom neked mondani, hogy egy teljes vérkép öregkori vizsgálatokkal 28 000 Ft-ba kerül és nagyon is érdemes költeni rá.)

A másik, hogy írod, hogy 3 éve van menhelyen. Abba nem tudom, belegondoltál-e, hogy a menhely, akármennyire is igyekeznek a dolgozók, egy kegyetlenül ingerszegény környezet. És hogy neked kell majd segíteni a kutyának, hogy a fenekestől felfordult életét és a hirtelen rázúdult ingertömeget fel tudja dolgozni. Az én kutyám 2 évet ült, szinte teljes apátiában érkezett hozzánk... ha gondolod, leírhatom, hogy nekünk mi segített.

Hogy a kérdésedre is válaszoljak végre, nem csak a barátaiddal van baj: a legtöbb ismerősömnek is ugyanez volt a reakciója, amikor meghallották, hogy idősebb kutyát szeretnék. Csak a poén kedvéért, ennek egy jó rész az utcánkban lakó nyugdíjas. Az ember azt feltételezné róluk, hogy ők már felfogják, hogy nem csak a fiatalságnak van értéke.

Ugyanezek az emberek persze most beleolvadnak a zoknijukba a kutyámtól, majd' össze törik magukat, hogy rájuk nézzen és kórusban fújják, hogy ők mindig is ilyen kutyát szerettek volna.