Mi a baj a házi koszttal?

Hogy a házi koszt emberi étel. ÉS a kutya nem ember.

Csupán ennyi.

Mármint a konyhai maradékokra gondolsz? Vagy a külön kutyának főzött kajára?

A maradék a legrosszabb amit adhatsz. A fűszerek, zsíros, olajos kaják, kenyér, sok szénhidrát, főtt csont, cukor stb. mind felesleges, illetve kifejezetten káros a kutyára nézve.

A főzött kaja nem rossz, de ezt is sokféleképpen lehet csinálni. Olvastam olyat, aki leveskockát lett a kutya kajájába, ami elég nagy butaság. Ha magunk állítjuk össze az ételt, akkor miénk a felelősség, hogy JÓL állítsuk össze, és ez bizony valamilyen szintű tudást igényel.

A tápok (itt a jó minőségűekre gondolok, nem a Pedigree-re és társaira) úgy vannak összeállítva, hogy a kutya igényeit kielégítsék, megfelelő arányban vannak benne a tápanyagok amikre szüksége van. Tárolása és adagolása könnyű, ezért is népszerűek.

Én ezek ellenére mégis nyersen etetek, BARF elv szerint, mert nagytestű kutyám van, és a csúcskategóriás táp nagy mennyiségben nagyon drága (bár nem ez volt a fő ok a döntésemben, inkább csak bónusz, hogy így valamivel olcsóbban jövök ki.) Igaz, hús is elég drága, viszont 100%ban a kutyám igényeihez tudom igazítani az ételt, és pontosan tudom, mit eszik.

A szalonna, májkrém, párizsi és társaik pont még emberi kajának is a maradék, a legallja egészségtelen szemét.

Az a baj a házi koszttal, hogy nem a kutya igényeinek készül. Fűszeres, sok benne a tészta és szénhidrát, kevés a hús, pedig a kutya húsevő.

A tévedést valószínűleg az okozza, hogy a házi koszton élő kutya "jól van tartva", ergo kövér, de legalább jó húsban van. Ezt nevezzük minőségi éhezésnek, mert értékes tápanyag és vitamin nem jut a szervezetbe, de a kutyának rögtön nem alakulnak ki problémái. Időskorban annál inkább.

Azért a tápos résszel is lehetne vitatkozni, ott is van borzalmas példa, de egy jó minőségű (nem pedigree meg ilyenek) táp mégiscsak jobb a kutyának, mint az, amit már az ember sem eszik meg.

Jó a házi koszt, amennyiben az kutyának készült a kutya igényei szerint, és nem embernek.

Pl. BARF etetés.

Erről az a sztori jut eszembe, mikor az egyik rokonunkra volt bízva, hogy etesse nagyapám kutyáját. A nő lagziból megmaradt, romlott töltöttkáposzta laput hozott egy fazékkal és azt rakta minden nap a kutya elé, aztán fel volt háborodva, hogy milyen finnyás a kutya, hogy nem eszi meg. Mikor szóltam neki, hogy azért, mert a kutya ragadozó állat és a rohadt, fűszeres, zsíros káposztalapu nem kiváltság neki, hanem moslék még ő volt megsértve, hogy márpedig a "házi kosztnál" nincs jobb a kutyának és más ember örülne, ha ilyen ételeket kapna.

Csak ahogy előttem is írták, a kutya nem ember, hanem ragadozó. Nem mákos tészta meg tejfölös nokedli való neki, hanem hús vagy magas hústartalmú, a kutya igényeinek megfelelő táp. (Nem a gagyi coop-os, bár sok helye az is nagy szám, ha azt megveszik a kutyának.) Sajnos a legtöbb helyen konyhamalacnak nézik a kutyát és a romlott maradékot lökik elé, mert "ételt nem dobunk ki". Kedvenc kombinációm a penészes kenyér, poshadt esővízben vagy aludttejben. Nem tudom ki és miért gondolta, hogy ez jó étel bármilyen élőlénynek.