Altassuk vagy ne altassuk?

A kutyámról kiderült most januárban, hogy rosszindulatú vesedaganata van. Véreset pisilt, ha tudott, fájdalmai voltak... Ő is 14 éves.

Mi is átrágtuk a témát, hogy műtét vagy altatás. A műtét mellett döntöttünk. Előtte megnézték, hogy egyáltalán altatható-e, szerencsére az volt, így bele is vágtunk. A műtét után azonnal érezhető volt a változás. Szerencsére a beavatkozás sem viselte meg. A legjobb döntést hoztuk meg akkor. Viszont, mivel rosszindulatú daganatról volt szó, így várható volt, hogy újra kiújul..., ami meg is történt... Jelenleg fájdalommcsillapítóval és vízhajtóval tartjuk karban. Viszont már nem műthető, úgyhogy ha eljön az idő, akkor sajnos el kell engednünk..., de legalább nyertünk még 3 boldog, felhőtlen hónapot. Most nincs jól, de legalább nem szenved.

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ha altatható a kutya és ki tudjátok fizetni a műtétet (akár részletre), akkor ne féljetek belevágni.

Én megadnám az esélyt a gyógyulásra az biztos! Ha esetleg műtét alatt, vagy utána alszik el örökre, akkor a szívedre teheted a kezedet, hogy Te mindent megtettél Érte!

Próbáld meg kérlek! Adj neki esélyt, és hidd, hogy sikerül.

Sajnos nem vagyok egy imádkozós ember, de mikor az én kutyám volt életveszélyben éjjel nappal imádkoztam Érte! Hála a jó égnek, már minden rendben van!

Amíg van rá lehetőség küzdj!!!!

Megérdemli!

Írj holnap kérlek! Nagyon izgulok Értetek!

Műtét. Tudod miért? Mert ha műtét közben hal meg nem lesz lelkiismeretfurdalásod, hogy nem tettél meg mindent.

A műtétnél van esély.

Inkább műtét közben haljanak meg a kutyáim, mint hogy azzal a tudattal keljek fel reggel, hogy el kell valamelyiket altatni.