Mit tehetnék még? Hogy értessem meg az emberekkel?

Van egy 7 éves kutyám, akit minden idegen ember kölyöknek néz. Jó tényleg iszonyatosan jól tartja magát, és akár kölyöknek is lehet nézni. Futtatóban 99%ban lefutja a többi kutyát a labdáért. Büszke vagyok rá, nagyon ügyes.

A probléma ott kezdődik, hogy mindenki meg akarja simogatni kérdés nélkül, közben a kutyám felé fordulva mondják: milyen édes kölyök kutyuska vagy.

A kutyám nem ugatós alapból. De utálja, ha idegenek csakúgy hozzányúlnak. Na és persze én is utálom, ha hirtelen fordulnak a kutyám felé, és már simogatják is.

Ami az érdekes ebben, hogy van, akit megugat a hirtelen simogatásért, van akitől meg elfogadja, és nem ugat. Ez fele-fele arány. Akit megugat persze megijed. Én meg mondhatom a szokásosat: nem szereti, ha idegen simogatja, de nem harap, csak jelez.

Egyszerűen a hangszálam elkopik már, mert naponta megtörtenik legalább egyszer.

A legrosszabb, amikor a kisgyerek trappol utána, hogy de cukiii. Anyuka meg semmit nem reagál, vagy menjél csak kicsim simogasd meg.

És akkor síkit kiabál a kisgyerek, a kutyám megijed, vagy arrébb megy , vagy rávakkant. A kisgyerek elszalad, anyuka csúnyán néz, és én vagyok a szemét.

Igen félős a kutyám, és jelez, hogy nem akarja a simogatást.

Rászólok azonnal abbahagyja

Mit tehetnék még, hogy hagyják békén a kutyámat? Már gondoltam nyomtatott pólókra meg mindenre.

Amúgy társaságban nagyon hamar 2-3 perc alatt feloldódik emberekkel, és kutyákkal szemben is. A probléma, hogy hirtelen nyúlnak hozzá idegenek. Ha kap egy kis időt akkor minden rendben van, de legtöbb esetben még csak nem is köszönnek, csak simogatják.

Szóltam többször is előre, de már nem tudom mit csináljak.