Mit tennétek ha át menne hozzátok egy rokon a kislányával és az úgy megverné a macskátokat hogy az kimenekülne a házbol az udvarra?

Velünk is hasonló történt. Rokonok gyerekei (6 és 11 éves fiúk) szoktak nálunk lenni néha pár napot, ha a szülőknek program van. 2 macskánk és 1 kutyánk van bent a lakásban. Mindet ettől a családtól hoztuk el. (A gyerekek kapták Őket, csak megunták a szülőknek meg már csak nyűg volt.) A gond ott kezdődik, hogy otthon nem igazán érdekli a szülőket, hogy mit csinálnak az állatokkal (vagy úgy általában) és a kisebbik fiú nem akarja felfogni, hogy ezek már nem az Ő állatai. Nemrég nálunk voltak 3 napig az idősebbel nem volt semmi gond, de a kisebb nagyon durva. A macskák emlékeznek rájuk, 3 napig nem jöttek be a házba még enni se, amég itt voltak. A kutya játszana velük, de egyszerűen nem tud bánni vele a kisebb. Mihelyst nem néztem oda hallottam a nyüszítést, kaparást. Első pár alkalommal azt hittem, hogy véletlenül eldurvult a játék, rálépett a lábára vagy ilyesmi, de sajnos rá kellett jönnöm, hogy szándékosan csinálja. Ilyenkor mindig rászóltam, hogy ne csinálja, mert fáj neki, megsérülhet, meg is haraphatja, ha elege lesz, de csak annyit értem el vele, hogy akkor csinálta, mikor nem láttam vagy csak ezt hitte, hogy nem látom. Egyszer még szépen simogatta aztán izomból belecsípett. Nem hagyta aludni se, de olyan váratlanul csinálta ezeket, hogy nem is láttam, hogy készül valamire. Megvárta még elalszik a kutya és akkor hirtelen elkezdte rázni a fejét és üvöltött a fülébe...persze, hogy odakap szerencsétlen állat erre még pofon is vágja, mert "meg akarta harapni". Volt mikor összeszorította a kutya száját és rázni kezdte a fejét, mert "felrázza az agyát és akkor viccesen fog járni". Többször megpróbált belerúgni, volt hogy arra jöttem vissza a mosdóból, hogy ül rajta és fojtogatja...(Max 10 kg-s kutyáról van szó.) Mivel szép szóval, magyarázattal és határozott kéréssel sem értem el semmit kizártam a kutyát a szobából és el lett tőle tiltva. Persze jött a hiszti, hogy ez az Ő kutyija és ne vegyem el, de úgy gondolom így is türelmesebb voltam, mint kellett volna. Amúgy más élőlényekkel is ilyen, utcán sétáltunk és minden virágot, bogarat, csigát ordítva taposott el, mikor rákérdeztem, hogy miért csak annyit mondott, hogy "utálja őket". A 3 nap alatt próbáltam lekötni a figyelmét mindenféle játékkal, játszótérrel, rajzolással, de semmi nem érdekelte, csak gépezni akart. Mikor otthon elmondtuk az anyjának, hogy mi volt és megkérdezte a gyereket, hogy miért rosszalkodott azt mondta, hogy..."Azért, mert nem hagytuk minecraftozni". Tehát ezért gyötörte állandóan a kutyát, hátha beülhet a gép elé, hogy nyugi legyen tőle, mint otthon.... Emellett szerintem vissza is van maradva, a labirintust (vezesd el a nyuszit a tojáshoz) úgy oldotta meg, hogy kisatírozta, "megölte" a nyulat, majd össze vissza firkálta a labirintus részt. Ha szóltam neki, hogy ott fal van letudta annyival, hogy "áttörte". Nem tud evőeszközt használni, kakaót csinálni, fogat mosni, beszédhibái vannak és a mondandója nagy részében azt ismételgeti vagy arra kérdez vissza, amit másoktól hall... Mikor ezeket elmondtuk az anyjának még mi lettünk leszólva, hogy ne várjunk el tőle ilyen hülyeségeket, mert még kicsi hozzá 6 és fél évesen. Mivel otthon semmilyen elvárás nincs feléjük, (fogmosás, mosakodás, rendrakás, kb. semmi nem kötelező maguktól meg nem csinálják) így nálunk tiszta büntetésnek élik meg, ha pl. össze kell maguk után pakolni. Úgy próbálják megúszni, hogy bedugdossák a szennyest meg a cuccaikat az ágy mögé, szekrény mellé, pokróc alá..Én meg egy hét után is találok használt zoknit valahol. Ezt úgy oldottuk meg, hogy amit nem pakolnak a táskájukba azt kidobjuk. Nem vették komolyan, játszották az alkalmi süketet, így párommal szépen bedobáltunk mindent egy szemeteszsákba, ami kint maradt és kidobtuk a szemük előtt. Persze utána hazavittük és a szülőknek odaadtuk erre megkaptuk, hogy zsarnokok vagyunk.

Az oviban is rendszeresen panaszkodnak rá, hogy agresszív, veri a többi gyereket, kezelhetetlen, de az anyuka erre is csak annyit mond, hogy inkább "életrevaló".

Maga a kisfiú is mesélte nekem, hogy pl. bele szokta nyomni az egyik társa fejét a mosdóba, mert "idegesíti, hogy sír, és aki sír azt szabad bántani", szóval elég komoly bajok vannak a felfogásával, amit a szülők is észrevehetnének, ha beszélgetnének vele ahelyett, hogy benyomják a gép elé, hogy ne csináljon kupit.

Elnézést a kisregényért, de eléggé bosszantó, hogy 20 évesen nekünk kell más gyerekét alap dolgokra nevelni aztán még mi vagyunk leszólva, mert nem engedjük szétrombolni a házat, mert "kicsi". Amúgy erről a "kicsi hozzá, nem érti" dologról annyit, hogy érdekes nálunk meg tudta csinálni, amire megkértük tehát képes rá szóval nem is értem...

Próbálj beszélni a szülővel, hogy ez így nem állapot, hátha elgondolkozik rajta. Mi is próbáltuk, de szerintem nem sokra mentünk vele. Megmondtuk a gyerekeknek, hogy akkor jöhetnek, ha jól viselkednek, még egy ilyen eset lesz és a következő busszal mennek is haza. Azóta már voltak itt amúgy és nem volt ilyen probléma, szóval ha a szülő nem érti meg, próbálj a gyerekre hatni. Nekünk ez jobban bevált.

31. vagyok. Az oviból már elküldték megvizsgáltatni, hogy iskolaérett e, mert az anyukával nem tudták megértetni. El is vitték, megállapították, hogy sajnos nem alkalmas iskolába erre az anyuka kiosztotta a szakembert, hogy márpedig az Ő gyereke megy iskolába (be is lett íratva), mert semmi baj nincs vele és az oviban fejlődik vissza ilyenné, mert az óvónők nem tudnak nevelni. (Szerinte ez az Ő dolguk, mert Ők vannak vele egész nap.) Mi is mondtuk neki, hogy valami fejlesztő vagy előkészítő jó lenne vagy pszichológus, de szerinte teljesen normális a viselkedése. (Társasozni se lehet vele, mert a játék felénél random felborítja a táblát, szétdobál mindent ilyen robbanás hangokat imitálva, hogy "felrobbant".) Többen is jelezték már neki, hogy kezdjen vele valamit, de szerinte nem kell. Ez azért fura, mert Ő is ki van tőlük készülve, nekünk is mindig mondja, hogy ne legyen gyerekünk, mert csak a panasz van rá meg már alig várja, hogy elteljen 10 év és ne legyenek itt. Azt hiszi azért ilyen rosszak, mert fiúk. (A tesójának lányai vannak és Ők normálisak, de nem a nemük miatt, mint ahogy kérdező kérdéséből is látszik.)

Szerintem az ilyen rokon gyerekek esetében annyit lehet tenni, hogy az otthonunkban felállított szabályokat betartatjuk vele (meg másokkal is). Nekem elég, ha nálunk tud viselkedni, a több nem az Én problémám.