Nőként megbíztok párotok szüleiben? Volt, hogy megbántátok a bizalmatok osztogatását velük szemben?

Nincs gondom az anyósékkal és nem élünk úgy, hogy bármit is titkolni kellene előttük.

Én egyébként sem bírom az ilyen "titokzatoskodókat" egyik generációban sem, mert vagy többet gondolnak magukról a kelleténél, vagy van valamilyen vaj a fejükön.

Nyilván ha hüvelygombám vagy nemi bajom lenne nem dicsekednék vele senkinek, nem csak az anyóséknak nem, de a saját szüleimnek sem. A hétköznapi, tisztességes életünkön meg nincs mit rejtélyeskedni.

Eleinte az volt, hogy mindig leültettek, meghallgattak, jóízűen beszélgettünk, így 1,5 év alatt kialakult egy bizalmas viszony, nagyon megszerettem őket. Viszont mostanában, ahogy a további tanulásról van szó (Msc), és valami olyat akarunk választani, ami nekik nem tetszik, itt bújt ki a szög a zsákból... le vagyunk nézve, a mi véleményünk nem számít, a mi tapasztalatunk nem számít, pedig mi vagyunk azok, akiknek ezt el kell dönteni, mi látunk bele, ők meg kis faluból komolyan mihez tudnak hozzászólni? De most derült ki, hogy se a saját unokájukat, se engem nem vesznek komolyan. Óriásit csalódtam bennük. De ugyanaz a dolog a vallással kapcsolatban. Olyan ksi rendesnek tűntek eleinte, hogy járunk templomba, még néha el is mentem velük, aztán kiderült, hogy nagyon ítélkezők és felészínesek. Még a másik nagyi is megmondta róluk, hogy utálja őket, mert kétszínűek. És tényleg így van. Ha én főzök, az ,,semmi", hiába teli gyomorral jövünk haza, ebédelve, de délután 2-3-kor: ,,nem esztek valamit? Normálisat?" Csinálok normális leves + másodikat is, de ,,normálisat?", totál kivagyok tőlük néha :D Meg emlékszem, amikor beszélgettünk arról, hogy milyen lakást szeretnénk majd egyszer, én pedig mondtam, hogy manapság már alap a mosogatógép, szárítógép stb, és már nézegetem is, hogy milyenek vannak, meg nem is olyan drága, mint régen, erre: ,,minek az? van az embernek két keze mosogatni...szárítógép meg nincs 300 ezer forint alatt, a ruha úgyis megszárad, minek az..." És a barátom mondta, hogy ne adjak a véleményükre, mert már 2 hete ott van a szárítógép a fürdőben, több funkciós, úgyhogy nem sajnálták rá a pénzt.

Úgyhogy én így utólag nagyon megbántam, hogy személyesebb dolgokat is megosztottam velük. Hiába kérdezték meg akkor is, hogy miről mit gondolok, csak tudni akarták, milyen vagyok. Komolyan venni? Áh. Úgyhogy én már csak max közölni fogok tényeket. És ennyi.

Mi rosszat írtam? :D

Amúgy én semmit nem osztanék meg velük. Mindent csak megfontolással. A lényeg, hogy ha meg is osztol velük bármit, akkor is légy hatázotott és ne engedd magad befolyásolni.