Hogy közöljem anyósommal és apósommal, hogy nem fogunk a közelükben lakni?
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy párommal meg fogjuk kapni az ő házukat egy pár év múlva. Roppant aranyosak és kedvesek, hogy ilyen módon akarják támogatni az életünket, de hogy őszinte legyek, én ki nem állhatom a fővárost. Azt meg semmiképp sem szeretném, hogy a gyerekeim egy kis, sorházban, zsúfoltan 2 másik család közvetlen közelében (közös az udvar rész), kert nélkül nőjenek fel. Arról nem is beszélve, hogy az én szüleim és testvérem is jóval távolabb laknak, egy barátságosabb, békésebb, zöld kisvárosban.
Nem szeretnék a fővárosban letelepedni, és ezt párom is nagyon jól tudja, de egyikünk se mer arról beszélni, hogy ezt a lakást az első adandó alkalommal eladnánk, és vidéken vennénk belőle egy kis házikót.
Mikor, és hogy kellene ezt beadagolnunk anyósnak és apósnak?
A környéken akarnak ők is másik házat venni, mondván hogy közel legyenek és segíthessenek egyszer az unokákkal.
Vagy felesleges erről beszélni még most? Ha majd ténylegesen miénk a ház, nevünkre lesz íratva, akkor végül is, azt kezdünk vele amit akarunk, igaz?
Nem szeretnék nekik gondot okozni, de én nem fogok itt élni. Semmi se köt ide engem (se munka, se tanulás).
Azért költöznek arrébb, mert emeletes ház és egyikük se bír lépcsőzni.
Alapból vesznek másik házat, úgymond ettől "meg akarnak szabadulni", de nem akarnak teljesen megválni tőle, mert ez egy nagyon jó ház, így inkább nekünk adják.
Cserébe párom lemond a nagymamája házáról, mert azaz ő nevén van mióta csak él, így ők azzal szabadon azt kezdhetnek, amit csak szeretnének, ha a 90 éves nagymama elmegy.
válasza:Ha vesznek újat maguknak, ha nem, bunkóság a hátuk mögött előre dönteni. Főleg, hogy az új választásban szempont, hogy közel legyenek hozzátok.
Üljetek le, beszéljétek át. Csak próbálj kicsit diplomatikusabban fogalmazni, hogy te rühelled pestet ezért nem és kész.
válasza:Számunkra nem lenne releváns itt élni, viszont mi szívesen élnénk a kis házban az erdő közepén. ;) (Mit nem adnék érte.)
23-as: Totál megértelek, igen, valakinek kezébe kell venni a dolgokat, és elmondani anyóséknak, hogy nem úgy lesz, ahogy gondolják.
Sajnos nekünk is a """leendő otthon""" háziállat mentes lenne, kínzás lenne benne kutyát, vagy bármit tartani, nem alkalmas rá.
Nekem mióta nincs háziállatom eléggé depressziós vagyok, hiányzik nagyon a gondoskodás egy kis állatról és a viszonzott szeretete.
Többek között ezért sem szívesen tartanám meg azt a házat, de ez csak a sokadik indok.
válasza:Őszinte leszek pestiként, bocsi, nem akarok bunkó lenni: az a te bajod, hogy élnek a fejedben a hülye sztereotípiák, hogy így-úgy szar a város, és még kipróbálni sem vagy hajlandó, hogy tényleg így van-e.
Hihetetlen nyugis és jó lehet az a társasház, ha csak két szomszéddal osztoztok a kertrészen, és az állattartási kultúráddal sem értek egyet, lehet boldogabb a városi kutya, mint a falusi, az állatmentes lakás nettó butaság - de ez már messze mutat az eredeti kérdéstől, így nem is akarok ezen okoskodni. :)
Viszont állítom, hogyha makacs elutasítás helyett kipróbálnád a dolgokat, akkor változna a véleményed. Vidéki párom van, aprócska faluból, ő volt ilyen, mint te, néhány év alatt nagyot fordult a véleménye a városi életről, szóval tapasztalatból beszélek.
De, véleményemtől függetlenül, szíved joga a szemellemzős véleményed mellett kitartani. A te életed, a te döntésed. Csak azt lásd, hogy nem korrekt ehhez anyósékat kihasználni. Te még mindig abban gondolkodsz, hogy megtartani vagy nem tartani a házat/lakást. Ez eleve hibás. Elfogadni sem szabad. Most lehet, hogy kellemetlen a konfliktus, de most kell beleállni, később egy életre megmérgezheti a kapcsolatot.
7 éve élek itt Budapesten, napról napra jobban gyűlölöm. Az említett házban 6 évig éltem (anyóssal egy fedél alatt ugyan, amúgy nincs bajom vele, sőt, szeretem), nem volt olyan elképesztően rossz, de a szomszédok bunkók, arrogánsak és sajnos nem terveznek elköltözni onnan.
Egyébként 4 embernek iszonyú apró, ha esetleg egyszer 2 gyerekem lenne, akkor szerencsétlenek egy aprócska szobán kéne hogy osztozzanak, amíg valamelyikük el nem költözik.
Szóval egy családnak nem optimális.
Amíg nem látsz a dolgok mögé, inkább ne vonj le következtetéseket.
Itt most egy morális dilemmáról volt szó, hogy hogyan kéne finoman közölni anyósékkal, hogy tök aranyosak, rendesek, édesek hogy nekünk akarják adni, de nem fogjuk benne leélni az életünket.
A ház mindenképp üressé fog válni, és mivel eladni nem akarják (mondván mekkora érték), akkor vagy beleköltözünk mi, vagy üresen fog állni (végső esetben ők adják el).
De mi nem valószínű, hogy beköltözünk, hanem lehetséges, hogy mi adnánk túl rajta.
válasza: válasza:26: hallottál már arról az egyébként baromira elcsépelt közhelyről, hogy nem vagyunk egyformák?... Ennek semmi köze sztereotípiákhoz. Van, aki szereti a nagy várost, van, aki nem. Van aki szereti a borsólevest, van, aki nem. Most ezzel komolyan újat mondtam?
Egyébként meg a kérdező baromira nem erről kérte ki az emberek véleményét és képzeld el, mindenkinek joga van hozzá, hogy eldöntse, hogyan akar élni vagy épp hol akar állatot tartani. Én is imádom az állatokat, jobban, mint a legtöbb embert, ennek ellenére laktam olyan helyen annak idején, ahol nem szívesen tartottam volna állatot. Kb. alig fértünk volna el egymástól! A nyuszijaim jelenleg is úgy laknak, hogy 2m x 1m-es kifutójuk van, azon belül még emelettel, innen persze kijárnak napi 8 órában. De egy ekkora ketrec abban a garzonban konkrétan kitöltötte volna a rendelkezésre álló teret.
Bocs az offért. De frászt kapok ettől a "nekem ez a véleményem, legyen ez a tiéd is" hozzáállástól.
Kedves kérdező, szerintem beszéljetek anyósékkal, hátha szívesen támogatnák a vidéki életetek is. Ki tudja, lehet elgondolkoznak, hogy ők is elköltöznek vidékre.
válasza:29, szerintem most te látsz olyat az írásomba, ami ott sincs :) Sehol nem írtam, hogy a kérdezőnek egyeznie kell velem, csak hogy ne az előítéletei alapján döntsön. Válaszul leírta, hogy laktak az adott lakásban, innentől nyilván tárgytalan, amit írtam az előítéletekről, mert azon már túl van.
A fő kérdésre pedig már válaszoltam korábban, meg az előzö kommentben is, hogy nem tartom korrektnek elfogadni a lakást csak azért, hogy aztán eladják, mert ha most szólnak, az befolyásolhatja anyósékat is abban, hogy mit és hol vesznek maguknak.
Ezt viszont, annak ellenére, hogy több válaszoló leírta (nem csak én), nem akarja a kérdező meghallani, mert még mindig azt hajtja, hogy elfogadják és eladják. Vagyis ő már döntött a kérdésben, a többi szájtépés. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!