Utál az anyósom, pedig nem is ismer, nem akar megismerni, meddig kell tartson a tiszteletem felé?
Érthetőbben írva: Hol az a határ, ahol nem kell már tovább tűrjem a sértegetéseit, és lelkiismeret furdalás nélkül egyszerűen csak faképnél hagyjam egy durván sértő megjegyzésénél? Tudom h az illem megköveteli h tiszteljem meg azzal h meghallgatom, de ha olyan fatális tulajdonságai vannak ami nem tiszteletre méltó?
Elvégre az a boldog élet titka h elkerüljük az olyan embereket akik szomorúságot okoznak, vele pedig nap mint nap találkozok. Vélemények?
válasza: válasza:
válasza:A tiszteletet ki kell érdemelni!
Tisztelni sem vagy köteles,ha bunkó veled.
válasza: válasza:Azt kell (és azt is lehet) tisztelni, aki tiszteletreméltó: a viselkedésével, a modorával, a gondolkodásával, az egész életvitelével tiszteletet kelt a másikban.
Nem kell és nem is lehet tisztelni azt, a tiszteletet pusztán csak a kora, a neme, a végzettsége vagy bármiféle társadalmilag (illetve vallásilag) elírt tiszteletre alapozva KÖVETEL meg a másiktól.
Azt mondod, téged sérteget, bánt. Az a minimum, hogy ignorálod, és üvegnek nézed, de ha nem, akkor tedd szépen helyre. Milyen jogon követel magának bármiféle illem alapján tiszteletet az, aki úgy viselkedik a másikkal, mintha az a köztörvényes bőnöző és a hXlyegyerek keveréke volna? (Csak azért, mert ő maga egy infantilis, önző ember, aki betegesen féltékeny a "kis"fiára.)
Ugye, attól félsz, ha helyreteszed anyóst, akkor a pasid őt választja és dobbant? Ha ezt teszi, akkor menjen csak.
Annyit is ér.
A határ pedig ott van, ahol te meghúzod. Ez minden helyzetre érvényes.
2-es: ilyen is történt már, de inkább szemtől szembe
4-es: én nem szoktam sértegetni, úgy próbálok elfogadni mindenkit amilyen, csak ebben a helyzetben nehéz, nem szoktam hozzá ahhoz h így kezeljenek, tiszteletre neveltek és eddig én is azt kaptam mindenkitől.
5-ös: köszönöm válaszod! Én úgy gondolom h a kor az döntő ebben a kérdésben.
Hidd el, azt tenném amit tanácsolsz a legszivesebben, de nem tudom megtenni, azzal olyan lennék mint ő, engem is bántana ha valaki “üvegnek nézne”, azzal csak felbosszantanám őt. Amit írtál attól meg nem tartok, a férjem is lássa mit csinál az anyja, sőt, volt olyan h egy rokoni társaságba nem mentünk el, mert félt h mások előtt is elkezd blamálni, és mivel tudja h nem szólok vissza így sarokba szorít. Ha pedig megvédem magam, akkor meg én vagyok a tiszteletlen, a család büszke, gőgös emberekből áll. Sokszor nem is értem hogy lett ilyen a férjem amilyen :)
Utolsó mondatoddal egyetértek!
Köszi a tanácsokat, válaszokat!
Valakinek tapasztalata volt?
Itt semmit nem leget tenni, vagyis a hétköznapi módszerekkel, az emberek ilyen idős korban nem változnak, az ő módszereivel kell játszani... nem kell bunkónak lenni, ha a férjeddel nagyon jó a viszonya akkor biztos azt hiszi, hogy ő a kisfia és a gonosz feleség elszakítja tőle, és feleslegessé válik, nem kell pátyolgatnia stb... szóval ereztetni kell az anyóssal, hogy a férjed és közted nagy az egyetértés, minden a legnagyobb rendben, ne vitatkozzatok előtte, mondjuk ez nehéz de meg kell próbálni kiszűrni az olyan helyzeteket amiket ellened fordíthat, ez elég nehéz de remélhetőleg beválik, ha gúnyos akkor próbáld nem észrevenni direkt kedvesnek lenni, szerintem azt aki direkt szemétkedni akar idegesíti, hogy nem jön be a gonosz kis terve:)
Tudtára kell adni, hogy nem ő irányít, mondjuk ha elhunyt rokonodról durván vélekedik az durva, ezek után biztos tudtára adnám, hogy egyébként nincs rá szükségetek és egyedül fog meghalni ha így folytatja, jó zsarolási alap még az unokák.. mondjuk ezek már drasztikus lépések
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!