Jogosan sértődött meg anyósom? Mit tudunk vele kezdeni?

"És azóta ezen van megsértődve, hogy miért nem ő nevelheti a gyereket ha mi meghalunk"

bazzeg, bazzeg, bazzeg, bazzeg. Nem tudok mást mondani ilyenre, és inkább nem fejtem ki, hogy mit kívánok az anyósodnak.

A két opció a magyarázkodás és a türelmes hallgatás? Olyan opció nincs, hogy beleveritek a falba a fejét, és eltöritek mindkét karját? Tudom, túlzok, de kb. azt tartanám megfelelő reakciónak.

miért nem ő nevelné amúgy?

én is a tesómra bíznám, ha vállalná, nekem az ok az, hogy a szülőm normál esetben hamarabb megy el, mint a tesóm, mégegyszer nem szívesen kényszeríteném ennyire közeli hozzátartozó elvesztésére, bővel elég lenne ha a nagyszülőjét veszti el, mint a nevelőjét is egyben. Másrészt egy nagyszülő másképp nevel, mintegy hozzám korban közelebb álló...

másrészt nem fair a agyszülők közt választani, 3adrészt nem venném el a gyerektől a kényeztető agyszülő szerepét, a nagyszülő lehetőleg maradjon is nagyszülő..

ha hasonló okok, akkor én elmondanám, mert szerintem emgértené

2-szer is "agyszülőt írtam" tutti tudat alatt...nagyszülő mármint...

/oda-vissza anyósnak, és saját szülőknek ez lenne a válaszom/

Anyósod nem normális, egyértelműen jól döntöttetek, hogy a húgodék nevelnék ebben a szituban a kislányt.

Lehet, hogy attól fél anyósod, hogy ekkor ő nem találkozhatna az unokával? Mivel a te családodban lenne a gyerek lényegében elhelyezve, talán nem is ismeri annyira őket. Ha szeretnétek vele tisztázni a helyzetet, akkor esetleg erre rákérdezhetnétek. Bennem felmerült.

Valaki írta, hogy a nagyszülők vlsz előbb meghalnak mint a tesódék, tehát ha baj lenne a nagyival, nem kerülne megint ilyen helyzetbe a gyerek. Nekem is ez jutott elsőre eszembe.

Én nem viselném el a beszólásokat. Leülnék megbeszélni vele, ha nem hajlandó rá vagy bután viselkedik, akkor meg egyszerűen nem beszélnék vele többet. Majd szóba állnék vele, ha megtanulna viselkedni.