Azért, mert gyerekünk született, miért kéne heti háromszor átmenni látogatóba, ha azelőtt két-három havonta is elég volt?

Nem azt mondom, hogy nem sűrítettük, értem én, hogy unoka, nade nem abból áll az életünk, hogy őket szórakoztassuk. És ugye nem ők az egyetlen rokonai a gyereknek... 2-3-4 hetente megyünk, ahogy kijön, sok elfoglaltságunk is van, plusz csak hétvégén lehetünk együtt, mint kis család. Szerintük elzárjuk a gyereket tőlük. Dehát minden hétvégén be van iktatva egy rokon, hogy mindenkinek meglegyen az öröme. Csak ők panaszkodnak. Ráadásul ők az egyetlen, akiknél nem tud feloldódni a gyerek, már az ajtó látványától sír. Szerintem igazán fel lehetne kelni a kanapéról, kikapcsolni a tévét és csinálni közösen olyat, amit a gyerek is élvez, nem csak elvárni, hogy hurcibáljuk oda, mert ők a nagyszülők. De arra már nem képesek. Még a sarkon lévő játszóra sem akarnak lemenni. Jó lenne rendezni a dolgokat, mert egyre jobban elmérgesedik a helyzet, ráadásul úton van a kistesó. Hogyan lehetne velük megértetni a dolgokat?