Nem birom elviselni a párom szüleit, emiatt sokszor veszekszünk. Mit tegyek? Velem van a baj?

A párom szülei a legallja emberek akiket ismerek a világon. Az anyja alkoholista, a legundorítóbb fajtából, az apja egy fokkal jobb, de nagyképű, hazudik, és egy számító dög. Ahelyett hogy támogatna minket, azt nézi mikor tud behúzni minket pénzzel. Undorító körülmények közt élnek, egy tanyán és nem járnak sehova mindenért a páromat ugráltatják (bolt,orvos, akármi) aki persze rögtön ugrik is. Az anyja volt hogy pénzt lopott ki a pénztárcámból (igaz nem sokat mert nem volt benne aok,de már maga a szándék..) és akkor is nem szólhattam egy szót se miatta mert azt a választ kaptam hogy ő mindig is ilyen volt és ilyen is lesz, nem halunk bele pár száz forintba.. Az anyja elissza a pénzt és hónap végén jön hogy nincs pénze gyógyszerre.. Persze rögtön adni kell neki.. Csodálom hogy a férjem túlélte a gyermek korát, semmire nem tanították meg, amire egy gyereket meg kell. Értsd; késsel villával enni, normálisan helyesen szavakat ragozni, a mai napig van olyan alap dolog amit elkell neki magyaráznom (példaul hogy mondunk helyesen bizonyos szavakat..)... A belem kifordul tőlük és sirni tudnék ha elgondolkodom azon milyen gyermekkora lehetett neki. Nagyon haragszom rájuk emiatt, és ez ugy erzem sosem fog megváltozni. A páromat nagyon szeretem, ezért megprobálom elviselni őket de már nagyon nehezemre esik. Ha egyszer gyermekünk lesz biztos nem fogom oda engedni abba a mocsokba. És mikor kinyilvánítom a véleményem róluk a párom az én anyámmal példálózik aki sajnos szintén iszik, de közel sem ennyire és össze sem hasonlíthatóak. Az én anyám tiszta, főz, takarit, dolgozni jár és normálisan felnevelt engem, csak az utóbbi pár évbe kezdett el inni de csak este mikor már semmi dolga... De az anyosom reggeltől estig vedel, semmi mást nem csinál. Rengetegszer összekapunk emiatt...