Ti mit tennétek a helyünkben? A nagymama nem hajlandó a nevén szólítani az unokát?

A férjem öccsét is teljesen más néven szólította a nagypapája, mert azt mondta a nevére, amit a szülők adtak a kisfiúnak, hogy márpedig olyan név nincs. És ezért kitalált egy másikat, ami még csak a második neve sem volt.

Semmi baja nem lett, megtanulta, hogy mi a neve és, hogy a nagypapája, hogy szólítja. Semmi baja nem lett tőle. A nagypapáját pedig szerette.

Az én fiamnak is két neve van a hagyomány miatt(bár elég sokáig harcoltam ellene,de végül feladtam),és mindenki úgy hívja,ahogy akarja,nem érdekel,végül is ezért van több,lehessen választani.

Nekem is két keresztnevem van(szerencsére),ha csak a "fő" nevem lenne,ahogy fogalmaztál,már kiszekáltak volna a világból,de szerencsére van választék,így akinek nem tetszik az egyik,annak ott a másik.Legalább valamire használom,ha már kaptam.

Én is azt mondom:

"Ennél nagyobb csapás az életben sose érjen!"

Ha anyósodnak ez a bogara, nézd el neki!

Engem a családon kívül minden ismerős, szomszéd, stb. úgy szólított, ahogyan a nővéremet hívták, pedig nem is hasonlítottunk egymásra. Semmi bajom se lett tőle, egy idő után megszoktam, és ha valaki utánam kiáltotta a nővérem nevét, akkor is értettem, hogy az nekem szól.

Addig örülj, amíg az anyósod csak ilyesmiben akaratos, ezt hagyd rá, legyen meg az öröme!

Tulajdonképpen semmit nem tehetsz, nekem az apai nagymamám mindig azt mondta hogy nagy a fenekem. és Popsis kislánynak szólított.

Szóval akkor inkább egy normális név.

Együttérzésem, az anyósod egy kretén, az enyém is az, de ez nem segít rajtad.