Szerintetek ez válóok lehet? Miért nem számíthatok senkire a bajban?

Jobb lesz ha elválsz.

Mi már régóta voltunk együtt, ugyanebbe a helyzetbe kerültem.

Voltar melegvíz megvonás, kaja megvonás stb stb.

Az el lett felejtve, hogy évtizedeken keresztül én segítettem a családját is.

Anyósodat szépen el lehet küldeni a bubánatos isten f...ra, semmi köze ahhoz, hogy ti hogy élitek az életeteket.

Ha te 35 éves vagy, gondolom a férjed 40 körüli és még mindig az anyja mondja meg, hogy mit gondoljon... Ha ez a munkakeresési probléma nem is lenne, egy ilyen ember akkor se való kapcsolatba... Soha nem lesz önálló gondolata, ha eddig nem volt képes arra a szintre fejlődni.

31/F

Ülj le és beszéld meg a ferjeddel az érzéseid.

Sajnos ez természetes dolog, egy hosszabb kapcsolatban elkerülhetetlen. Lehet pár év múlva a férjed lesz ilyen helyzetben és ő fogja ugyanezt érezni.

Beszéljétek meg.

Nem hiszem, hogy furán nézne rád ezért, főleg, ha tudja, hogy keresed a munkát, nem otthon lakkozod a körmöd gondtalanul.

Nem tudom mit pattognak a rokonaid, én egy éve keresek állást, mégsem szól bele senki hogy még ezzel is csesztessenek.

És nem akarlak elkeseríteni, de ha túlképzett vagy, nem fognak felvenni csicskamelóra sem.

Én már minden szart elvállaltam, sehova nem kellettem eddig. Ma is két visszajelzés jött hogy nem.

Mindenesetre próbálkozz bármit elvállalni.

Munkaerőt mindig keresnek, de ez korántsem azt jelenti hogy fel is vesznek.

“már azon gondolkodom, hogy visszaköltözöm a szüleimhez“

Számomra hihetetlen, hogy egy 35 éves nő így gondolkozzon, ilyet leírjon. Ilyenkor szoktak sok dologba belevágni a nők, másik szakma, “babaproject” elvállalni képesítés nélküli vacak munkát, bármit, de senki ezért még vissza nem költözött, sőt, fel sem merült benne az ötlet. Ebben a korban legtöbbünknek már meg sincs a kis gyerekszobája a szülői házban, de ha mégis, akkor sem rohanunk haza ennyiért. Hisztis huszonévesek viselkednének így a pár hónapos kapcsolatukkal, de nem lassan középkorú, férjezett nők.