Szerintetek ez válóok lehet? Miért nem számíthatok senkire a bajban?
Kérdező, a legrosszabb időszakot fogtad ki az álláskeresésre. Év vége van, ilyenkor sehol nem akarnak új embert. Túl sok macera. Nincs annyi szabid időarányosan erre az egy hónapra, hogy egy esetleges téli leállást megoldjanak nálad is. A próbaidődből jelentős részt vennének el az ünnepek, ha mégis megoldható lenne. Senki sem akar a betanításoddal is nyűglődni még ilyenkor. Ha valahol interjúztatnak, oda is csak januártól vesznek fel.
Ez mind nem a te hibád! Az év vége ilyen. Persze még most is bárhol találsz rabszolga munkát, főleg gyors éttermekben, gyárakban, de kérdezd meg magadtól a következőt: fordított esetben te elküldenéd a párod egy lélekgyilkos munkára, ha meg tudnál finanszírozni egy hosszabb álláskeresést? Ha erre azt válaszolod, hogy nem hagynád egy szerettedet sínylődni, akkor tudod, téged ott nem szeretnek ahol most vagy.
Az a válaszoló vagyok, aki váltott ápolóból körmösre. Ha viszont ez a helyzet, hogy nem az a probléma, hogy nincsenek terveid, hanem csak akkor kellesz neki, amikor dolgozol, akkor én nagyon gyorsan hátát fordítanék neki, addig amíg nincs gyerek.
Ez a csávó a házasságkötésnél, csak a jóban részre vágta rá az igent. A gyereket is 18 éves korában kirakja az utcára, mert neki addig volt kötelessége eltartani?
Az, hogy most éppen munkanélküli vagy nem válóok.
Az, hogy a férjed nem támogat semmiben, az már nálam válóok. Úgyhogy addig válj el, amíg nincs gyerek. Aztán állj a talpadra egyedül és mutasd meg neki mit veszített.
Köszönöm a válaszokat.Ezek alapján sajnos beigazolódott az, amivel én is tisztában voltam, hogy a férjem csak is a "jóban" akar együtt élni velem, a bajban már nem számíthatok rá. Ő már 3 hét után azt mondta nekem, hogy nézni kéne valami más jellegű munkát(előtte irodai munkát végeztem), akár hipermarketekben árufeltöltőnek jelentkezni vagy valami hasonlót keresni. Ezzel nekem az a problémám, hogy akkor esélyem sem lesz arra, hogy részt vegyek valamilyen átképzésen, mert több műszakban kell dolgozni, ráadásul hétvégén is, amikor a képzés lenne.
Az biztos, hogy ő nem várna egy évet, hogy elvégezzek valami szakmát, már azon is problémázott, amikor felvetettem, hogy a munkaügyi által elvégezhetnék valamit. De akkor viszont csak minimális ellátásban részesülnék havonta, amit a férjem kevesellt. Ő úgy gondolja, hogy inkább vállaljak el akármit és utána majd csak találok jobbat. Én ettől sem zárkózom el, eddig igaz a szakmámban próbáltam keresni állást. Ha kell elvállalok bármit, csak az a gond, hogy nem látok kiutat ebből. Félek, hogy más munkát nem fogok találni, és kitörni sem tudok majd abból a helyzetből, hiszen még terveim sem lehetnek, abban nem támogat senki.
Talán az lesz a legjobb, ha a saját lábamra állok és férjem nélkül fogom ezt végig csinálni. Nincs értelme erőltetni azt, ami nem megy, külön utakon talán én is könnyebben boldogulok az életben...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!