Illik, vagy kötelesség az ilyen jellegű szívességeket viszonozni?

Él az utcánkban egy ismerős idős házaspár, pár háznyira tőlünk. A házaspár Anyósom kollégái voltak régen, és többször segítették szívességből a nehezebben mozgó Anyósomat, mikor hosszabb ideig egyedül élt a lakásban (özvegy volt, a fia - későbbi Férjem - pedig munka miatt messzebbre költözött). Akkoriban még egyik családot sem ismertem. Megismertem aztán a Férjemet, összeházasodtunk, Anyósomhoz költöztünk. Anyósom sajnos pár éve elhunyt. Az ismerős kolléga-házaspár pedig korosabbá vált, és most tőlem várják el, hogy viszonozzam feléjük azt a sok szívességet, amit régen ők adtak Anyósomnak. Nem azt mondom, hogy ne segítsük őket, mert ha tudunk, miért ne. Csak ez egyfajta elvárás lett részükről. Hogy ez jár nekik, hisz ha adták, most vissza is kell, hogy kapják. A régi szívességért fizessek most én szívességgel. Férjemnek ezt nemigen emlegetik, inkább nekem. Hiába nem ismertem őket akkoriban, úgy tűnik, örököltem egy ilyen "rejtett tartozást". És pontosan nem is tudom, mit. Mit lehet tenni ilyen helyzetben? Tényleg tartozom feléjük? Olyasmiért, amit nem is én kértem? Ne értsetek félre, persze hogy segítek ha épp úgy adódik, és tudok is, kötetlenül, kedvességből - de nem tudom, mennyire illik/szükséges elköteleződnöm feléjük... Mennyit vállaljak be feléjük? Kutyakötelességem gondoskodni róluk? Amit adtak (nem pénzben), azt vissza illik adni, kérés nélkül is? Úgy érzem, most a kezükben vagyok, és fogalmam sincs, hogyan egyenlíthetnék. Az idős házaspárnak egyébként van egy középkorú lánya, meg egy unokája, pár utcával arrébb laknak, napi kapcsolatban állnak, de mégis, mi vagyunk közelebb, mi vagyunk elérhetőbbek (ezt többször hangoztatják is), majdhogynem rokonokként kezelnek. S várják, hogy a régi szívességek fejében most önszántunkból kedveskedjünk nekik. Jogosan várják és kötelességünk viszonozni a régi szívességeket? Mi ilyenkor a teendő, mit diktál az illem? Közben én meg próbálok aszerint élni, ahogy tanítják: ha adok valamit, ne várjak viszonzást, semmit sem. Fura egy helyzet.

Köszönöm a tanácsokat előre is.