Éreznél irigységet, haragot, ha egy rokonod kertes házzal, új autóval indítaná az életét, hitel nélkül?

Én örülök, hogy ezen a fórumon, ahol mindenre standard témalezáró válasz az „irigy vagy”, végre páran leírják, hogy az irigység nem negatív tulajdonság. Az irigység motivál arra, hogy elérj valamit.

Én mondjuk inkább arra lennék irigy, aki gyakran utazhat külföldre, ha én nem tudnék, de szerencsére tudok. Autónak nem tudom, mi értelme egy jó tömegközlekedésű városban, háznál jobban szeretem az erkélyes lakást, Budapesten meg mindig jobban bejött a pesti oldal, mint a budai, szóval a kérdésben szereplőt akkor tudnám irigyelni, ha pesti lakása lenne, de hamarosan nekem is lesz, szóval ez se zavar.

Nálunk van ilyen a családban, unokanővéremet és unokabátyámat szép házzal, autóval indították el az életbe. Nővérem és én, mi semmit sem kaptunk a szüleinktől az induláshoz. Viszont egy percig sem voltam irigy, valahogy ezt már huszonéves fejjel felfogtam, hogy az ő szüleik rengeteget dolgoztak, nagy gazdaságot vittek, mellette üzletük volt, igyekvő emberek voltak. Szüleim pedig élték az átlagos alkalmazottak átlagos életét. Irigységet soha nem éreztem, így volt természetes nekem. (Megjegyzem a szüleim mondták mindig otthon - és ebben kivételesen naggggyon egyet értett anyám és apám egymással - hogy milyen dolog ez, meg hogy majd így becsülik meg, és a szokásos hülye dumát nyomták. Mintegy megideologizálták a saját lúzerségüket, hát ez van...)

Unokabátyámmal a mai napig jó a kapcsolatom, ő az orvosom is.