Hogyan közöljem, hogy már nem bírom tovább?

3 éves kapcsolatom van..

Szokásos, eleinte minden jó volt, aztán megszoktuk egymást és egy olyan szintre jutottunk, ahol én már sírva fakadok, amikor ő bármi sértőt mond…

Haszontalannak nevez, minden utca lánynak lehord.

Bármibe amit én csinálok bele köt. Ha pl egész nap gyerekkel vagyok, ő haza jön és kérdőre von, hogy miért rendetlen a lakás.

Pedig takarítva volt, csak na tudjuk milyenek a gyerekek, nem kell bemutatni

Főzök, teregetek szóval mindent megteszek, amit egy rendes háziasszony.

Ha pl vezetek ő neki kezd kommentálni, mint egy oktató, hogy nem csinálom jól amit csinálok, néha még meg is üt vezetés közben.

( egyszer jöttünk egy buliból haza, és kicsit megszédültem fáradság miatt, és félre akartam húzódni, nehogy valami karambol legyen.

De elkezdett üvölti, hogy halott vagyok, hülye. Elkezdtem sírni és ő szájba vágyott!.

Egész úton sírtam, és épp haza úton megállított a rendőr.

A párom gyorsan mondta töröld le a könnyeidet. A rendőr látta, hogy valami nincs rendben. De én mondtam, hogy nincs baj és elment).

Nincs hibátlan ember, én is tévedek és hibázok. Ő teljesen lehúz, a régi depressziós időszak újra előjön és életképtelen leszek, pedig egy csöppség is számít az én mentális egészségemre.

Mit tanácsoltok?

Nehezen veszem a bátorságot, hogy itt hagyjam már a kicsim jövőjét is nézem.

11 hónapos előző kapcsolatomból született

A mostani párom sajátja ként szereti.

Nagyon nehéz olyan férfit találni aki gyerekektől elvesz