Miért csinálja ezt a sógornőm?

Sajnálatos, hogy a párod nem reagál sehogy, mert az ő rokonságát az ő dolga lenne rendezni.

Ilyenkor muszáj lenne mégis neked megvédeni magad, és visszavágni. Nézd a jó oldalát. Azt legalább nem mondhatják, hogy hergeled.

Miért a férjét kell minősíteni?

Saját tapasztalatból tudom, hogy vannak olyan helyzetek amikor valakit egy életen át megaláz, bánt, elnyom a családja és az a valaki hamar rájön, hogy ő azt csak úgy tudja túlélni ha rájuk hagyja. Én már így évek nagyon rég óta. Gyakorlatilag nem is ismernek.

Van amikor okosabb hagyni és magadban tudni azt, hogy úgysem igaz, nem érdekel az, hogy valaki azért mond rám valami sértő dolgot, hogy a saját szar kis énjét, életét emelje ezzel. Ez csak az ő dimenziójában létezik, az enyemben nem, így nem is az én bajom.

Én egy olyan közegben nőttem fel ahol az apám egy önkényes diktátor módjára viselkedett velünk (talán nárcisztikus). Megalázott, bántott engem is es a testvéreimet is. Anyámat is, őt főleg szavakkal. Az egyik tesóm uilyen lett felnőtt korára. Kar velük vitatkozni. Sosem lesz igazam, de nekem nem is kell az, hogy szerintük igazam legyen. Nekem elég ha szerintem nekik nincs igazuk. Az egyetlen módja annak, hogy őket el lehessen viselni az az, hogy nem keressük a társaságukat és ha mégis össze kell valamiért velük találkozni akkor rájuk kell hagyni a dolgaikat.

Én nagyon szeretem a páromat de a legelején megmondtam neki, hogy ezeket sose vegye fel a csaladomtol. Ők ilyenek. Mindannyian valahol meg lettünk nyomorítva ezzel. Különbség az csak, hogy ki hogy kezeli ezt..

Én leszarom, anyám örök vesztes, de élvezettel mártír, már-már függő. Tipikus áldozat. A húgom lázadó és állandó feszültségben él, mindig megy körülöttük a balhé, anyám próbálja áldozattá tenni és megtörni őt is, de ellenall. A nővérem meg átment ugye apamhoz hasonló zsarnokba.

Tehat... a parommal vagyunk mi, és vannak ők. Mi nélkülük élünk és a lehető legkevesebb személyes dolgunkat mondjuk el nekik.

Gyakorlatilag akármit is tesznek egyik fülünkön be, másikon ki. Ha nagyon sértőek, akkor maximum felállunk hogy "bocs, elmant az idő, mennünk kell". Aztán mi jól kibeszeljuk őket otthon, hogy mennyire szanalmasak, mennyire fogalmuk sincs és addig a legjobb ha ők élnek egy hitben mi meg élünk egy valóságban aminek köze nincs az ő általuk gondolt dolgokhoz.

Én nem gondolom hogy mindig meg kell védeni a másikat, mert van amikor direkt módon nem lehet. Bár azt gondolom indirekt módon is meg lehet azzal védeni valakit, hogy felkészítjük arra a parunkat hogy mire számítson és hogy majd ne vegye magára más szarsagat.