Apuka miért csinálja azt, hogy nem ad bele a gyerek költségeibe, de sok költőpénzt ad?
Az ex férjem (aki gyerektartást se fizet, mert megállapodás szerint minden költséget felezünk) nyáron semmivel se szállt be a gyerekünk külföldi nyaralásába, ami idegennyelvi tanulási lehetőség is a több hetes kintartózkodás miatt. Nem fizetett bele a program díjba, az útiköltségéibe, a biztosításba, az út miatti új ruhákba. Más módon se támogatta az utat, mert emiatt most mivel belelóg az évkezdésbe az iskolával ezt le kellett egyeztetni, engedélyeztetni.
A fogadó oldal állja a szállást, étkeztetés egy részét.
Sőt az ex-férjem az elején arról győzködte a gyereket és engem is, hogy ez nem jó, mert minek oda menni, minek nyelvet tanulni. Utána meg meggondolta magát és azt szerette volna, hogy majd ő kísérgeti a gyerekét külföldön és majd ő is jól el lesz odakint. Végül az utolsó pillanatban, igaz előtte a többszöri jelzésem ellenére, hogy ez vagy ez ennyibe került, kifizettem, megvettem, elintéztem se jutott eszébe akár csak egy 5000 forintnyi hozzájárulást is adni bele, a gyerekünknek adott egy elég nagy összegű készpénzt, mondván költse amire akarja. És hozzátette, mert nehogy szűkölködnie kelljen külföldön és azt költse csak kizárólag magára.
Nekem nem esett le azonnal, de később igen, hogy akkor ez az egész most arra ment ki, hogy ő véletlenül se legyen részesen a közösen (papírforma szerint felezendő) költségeknek, de jófej szülőként bevágodjon a végén, hogy apuci bezzeg milyen sokat adott csoki, cukor, nyalókára? Természetesen elérte a gyereknél, hogy az indulás utolsó előtti pillanatában megkapjam APU 3x annyi pénzt adott nekem az útra, mint te.
Nagyon mérges lettem, és nem is értem. Ez mire volt jó? Vagy vannak valóban ennyire figyelmetlen, véletlenül ilyen exek? (Akár ex-feleségek? Mert nem a férjen van a hangsúly. Még meg is akarta akadályozni az elején az utat, nem segített, nem biztatta a gyereket még arra se, hogy a nyelvtanulás anyanyelvi környezetben mennyire sokat tud számítani.
Bocs, ha hosszú vagy zavaros lett.
válasza: válasza:Nyugodtan vond be a gyereket a költségvetésbe. Na persze ne az álmatlan éjszakáidba, amikor a számlákkal sakkozol (vagy bármi problémát oldasz meg), hanem úgy nagy vonalakban.
Negyedik osztályos voltam, amikor nálunk az iskolában is volt egy ilyen feladat, hogy írjuk meg egy csóró és egy nem csóró család fiktív havi költségvetését. Még arra is emlékszem, hogy 50 illetve 100 ezer forint volt a pénz, amit be kellett osztanunk. (Most úgy nagyjából ki is sakkozhatod, hogy öreg vagyok.)
Mivel fogalmam sem volt a dologról, ezért kértem segítséget, apám meg leültetett, és megbeszéltük a családi pénzt. Rendesen túlmentünk az iskolai feladaton, a mai eszemmel azt mondom, hogy apám felhasználta a feladatot arra, hogy később ne nyígjak drága cipőért, mert mi voltunk a csóró család, csak én ezt addig nem tudtam.
Szóval levezette nekem a mindenféle jövedelmet, előszedte a villany-, gáz- és mindenféle számlákat, az előző heti nagybevásárlás blokkját... Aztán kimatekoztuk, hogy a szabadon elkölthető jövedelem eléggé alacsony. Ez nem volt parentizáció, nem okozott nekem semmilyen traumát, viszont arra jó volt, hogy képbe kerüljek.
válasza:Ezek jó tanácsok, köszönöm, a családi költsegvetésbe bevonás ezek szerint emlékezetes (jó értelemben) tud lenni.
Valaki kérdezte aaprogramok díja. Olyanra gondolok, hogy akiknél van, azok elviszik belépődíjas helyekre, helyi utazásra , moziba, gyerekprogramra. És igen ha elmennek vásárolni, de ő szeretne egy ott divatos pólót vagy csak még egy nyalókat, akkor szerintem azt nem mind a vendéglátónak, fogadónak kell fizetni, főleg, ha ő ott él és már számtalanszor látta. Azért több hét rezsije és étkezése már idehaza se lenne kis összeg.
Új ruhát nem úgy kell érteni, hogy direkt kizárólag az utazásra, hanem nő a gyerek és a tavalyi, és már tavaszi melegebb ruháit is kinőtte (tehat ezeket előbb-utóbb úgy is meg kellett volna venni (es apukának illett volna beszállnia utazástól független, de hagyjuk). Másrészt meg igenis volt már külföldön vállalhatatlan "ruhája" (pl. mégiscsak nem mehet széteső félben lévő szandálban, mert ha nem bírja ki ott a sétát, többe kerül kint megvenni, mint itthon). Nem tudom, biztos más nekifut teljesen toprongyosan is egy külföldi több hetes útnak vagy az iskolakezdésnek. Gyerekeket meg más gyerekek könnyebben kicsúfolnak és ennek se tenném ki. (bár remélem ahol van ott nem ez a menő)
válasza:46???semmilyen valaszt nem töröltettem! Mas is jelenthet nem megfelelő választ, szóval én azt se tudom mi lehetett az első válaszod, vagy ha láttam, akkor reagaltam vagy reagáltam volna.
Megbeszéltem az exferjemmel. Nem idén, már tavaly személyesen. Mindent elmondtam neki, hogy mik a lehetőségek, paraméterek (utazas, lakhatás, stbstb). Akkor csak annyi ellenvetése volt nem hosszú-e több hét. Abban maradtunk a gyerek egy évvel idősebb lesz, akkor látjuk idén hosszú-e vagy sem, másrészt lesz idő pénzt gyűjteni stb. A távolság miatt meg 1 hétre felesleges is menni. Idén év eleje óta folyamatosan tudta, tajekoztattam. EGYSZER SE mondta nem mehet vagy ne menjen, mert igen megvétózhatta volna a közös szülői felügyeleti jog miatt. Sőt egy időben a gyerekhez be akart társulni és elvárta volna, hogy majd őt is lássak vendégül külföldön. Csak aztan mégse lett ebből semmi (az okát nem tudom).
És az apuka egyetlen forinttal nem támogatta a gyerek utazásat, egyetlennel sem. Egyedül költőpénzt adott az utolsó napon, amikor is előtte kerdezte én mennyit adtam és utána annak 3szorosat adta, de az meg se közelíti a teljes költégeket. Ami nagy összeg volt, nem véletlen tartott egy évig összeszednk ra a penzt. Tehat nem értem miről beszélsz?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!