Amióta megszületett a kistesóm azóta nagyon elhanyagolnak a szüleim. Hogyan értessem meg ezt velük? Már 5 hete nem tudom kialudni magam.

Mondd el nekik, így ahogy ide leírtad. :-)

Másrészt azt el kell fogadnod, hogy egy kisbaba több figyelmet kíván, amikor te is kicsi voltál, te is megkaptad ezt a figyelmet ugyanígy. :-)

Ha van rá elég hely aludj minél távolabbi részén a lakásnak, hogy aludhass.

Amúgy szerintem nem lesz mindig így, kicsit nagyobb lesz akkor anyukádnak is több ideje lesz majd, meg te is hozzászoksz, hogy nem te vagy az egyetlen ahogy eddig.

Megértem, hogy úgy érzed, elhanyagolnak, de gondolj bele, hogy anyudnak elég fárasztó pláne az első hónapokban, hogy rendszeresen etessék a kicsit, pláne ha sírós, akkor vigasztalni/altatni, este is felkelni- ha kell (nyilván nem véletlenül ébredsz fel), plusz még a háztartást vezetni...nem csoda, hogy fáradt és ő se tud annyit aludni...

Ha jól értem, az öcsiddel vagy egy szobában??? Kéredzkedj be anyudhoz a nagy hálószobába, nyugodtan mondd, hogy nehezen tudsz aludni a babával egy szobában.

Ha a baba sírása miatt nem tudsz otthon tanulni, maradj egy picit a suliban és ott írd meg a leckét.

Aztán ha hazamész, nyugodtan ajánld fel, hogy bepelenkázod a kicsit, csakhogy anyu pihenhessen, Te is tanulsz egy pici babázást, meg anyud örülni fog a felajánlásodnak, és biztos szívesen magyaráz neked, és máris van egy kiinduló közös témátok. Utána már simán mesélhetsz a barátokról, suliról...

Meg az se baj, ha felajánlod, hogy segítesz büfiztetni a babát, esetleg szoptatás közben lecsüccsensz anyudhoz és beszélgettek. És séta közben miért baj, ha dumálgattok? Nyilván nem csak panaszkodni valód van:) ne bolondozz...

Apud kapcsán azt hibának találom, hogy veled nem törődik eleget, de neki is újdonság a fia és hát ritkán jár haza:( Örül, ha babázhat egyet.

Szóval ne keseredj el, azt értsd meg, hogy a baba bizony sok időt követel, de Te is tudsz ám segíteni anyunak és akkor bőven van alkalom beszélgetni. Én a testvérem lányát nemegyszer altattam már meg énekelgettem neki, hogy megnyugodjon, miközben a tesóm nyugiban tudott enni és hálás volt a segítségért. Meg amikor etette a picit, akkor i simán dumálgattunk mindenről...

Ahogy olvasom, azt te is belátod, hogy egy kisbaba körül sok a teendő, mindig kell rá figyelni, és ez eléggé leterheli anyukádat.

Szerintem próbálj meg besegíteni egy kicsit otthon! Ilyenekre gondolok, h pl. elmosogatsz anyukád helyett, v mikor főz, felajánlod, h megpucolod a krumplit, bepanírozod a husit stb. Ez két dologra is jó lenne, egyrészt egy kicsit tehermentesíted anyukádat, kevesebbet kellene a házimunkával törődnie, vagy míg te segítesz, ő pihenhetne kicsit. De jó alkalom lenne arra is, hogy beszélgessetek. Ha ő nem kérdez a suliról, az nem azért van, mert nem érdekli, egyszerűen sok más dologgal van teli a feje. Így hát mesélj magadtól!

Egyébként ha nagyobb lesz a tesód, sokkal jobb lesz, mert akkor már te is tudsz vele játszani, és anyukádnak sem kell minden figyelmét rá összpontosítania.