Rossz anya lennék? Kétségbeestem
Mindig is nagyon szerettem a gyerekeket, bébiszitterként dolgoztam is kicsit gimnázium mellett. Utána úgy döntöttem kijövök egy évre au-pairnek. Eleinte nagyon lelkes voltam, mind a házi munkában. főzésben, mind a kislánnyal való játszásban(6 éves), mindig kitaláltam vmi kreatívat, vmi jó programot, gyorsan megoldottam a feszültségeket is. Most vagyok itt 5 hónapja, és azt érzem belefáradtam. Folyton azt lesem, hol tudnék rövidebb idő alatt elfogadható rendet tenni, gyors kajákat csinálok. Sokszor felidegesít(persze nem tombolok, de magamban), h a kislány képtelen anélkül menni bárhova is, h a kezemet szorongatná, h ha vmi nem tetszik neki akkor nyafog, már várom az estét, h ne kelljen több programot kitalálni neki. Beleőrülök, h egész nap itthon vagyok melegítőben, és csak hétvégén öltözhetek fel rendesen, akkor megyek mások közé érdemben(hét közben csak a kislánnyal ide-oda. )Tehát alig várom a hétvégét, meg az estéket, reggel egyre nehezebben kelek fel. Ilyenkor eszembe jut, h én több gyereket is akartam, ráadásul otthon szeretnék majd maradni velük az első éveikben. H lehet ezt bírni? Nem érzi magát rabszolgának az ember? Tudom h a saját gyerek az más, de attól félek, h őket is „megunom” majd és idegesíteni fognak. H majd azt érzem, mint itt,, h nincs már energiám ezredszer is elmondani a dolgokat, és ezredszer is erőt venni magamon. Mit gondoltok fog ez a hozzáállásom változni? h tudnék rajta változtatni? Nagyon rossz érzés, h ennyire fáraszt a munkám, amit régen annyira élveztem.
Köszönöm
19L
válasza:
válasza: válasza: válasza:Szia!
Ahogy előttem is írják, a saját gyerek teljesen más lesz, ez biztos.
Ráadásul még nagyon fiatal vagy, feltételezem nem jövőre akarsz családot alapítani, addigra pedig sokkal érettebb leszel. Nem leszel rossz anya. Én is voltam au pair 19 évesen, és pontosan tudom, hogy mennyire bele lehet fásulni ebbe a monotonitásba, hogy semmi szellemi impulzus nem ér, én már alig vártam a végét. És most 4 gyermekem van...
Fel a fejjel! :)
válasza: válasza:Szia!
Nekem nincs ilyen tapasztalatom, de vigyáztam már más gyerekére és engem is sokszor idegesített. Annyi idős, mint az én gyerekem, de teljesen más. Máshogy van nevelve. Te is a saját gyerekedet máshogy fogod nevelni és természetesen nem csak ezért nem fog idegesíteni, hanem mert a sajátod.
Ugyanakkor az igaz, hogy ott sincs szabadság, ami néha jól jönne,mert embertpróbáló feladat a gyereknevelés, de ha van segítség (apa, nagyszülő) és kiszakad az ember 1-2-3 órára, az éppen elegendő és feltölt annyira, hogy ne is akarj a gyerekedtől távol lenni... majd... a sajátodtól. Kitartás!
válasza: válasza:1. Más munkája sem leányálom.
2. Nagyon kell majd vigyáznod a saját gyereknél, hogy ne járj ugyanígy. Csak rajtad múlik, mennyire mondasz le magadról és leszel a férjed és gyereked rabszolgája.
válasza:Szia!
Ismerös a helyzet számomra, mert Én az unokaöcsémmel vagyok itthon rengeteget, hogy a növérem tudjon tanulni is. Így segítjük ki egymást.
Sokszor éreztem, hogy becsavarodok és nem birom.
Több feladatot kértem magamnak. Például Én intézem a nagybevásárlásokat, azt fözöm amit akarok és ezzel magamnak nyertem szabad teret, gyakran mozdulok ki otthonról és valamilyen szinten Én irányítok.
Mindezek ellenére nehéz, mert rajtuk kívül nem igazán van társaságom, tehát a kimozdulás is abból áll, hogy elmegyek valamerre nézelödni vagy jobb esetben beülök a kocsiba és megyek pár órát a vakvilágba.
Hiányzik az is, hogy valakivel magarul egy jóízüt beszélgessek.
Teljesen normális a reakciód és a viselkedésed, ezzel szülök is vannak így.
Nekem az is segített, amikor eljártam iskolába délutánonként. Nem tudom milyen a napi beosztásod, de ahhoz alkalmazkodóan tudnál emberek közé menni.
Melyik országban vagy?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!