Minden anyának nehezére esik bocsánatot kérni a gyerekétől?

Szerintem ez is anya függő, mint minden esetben az anyák is emberek ha olyan típus akkor egyébként sem kér bocsánatot sosem...

Aki meg szokott az a gyerekétől is fog...

Az meg hogy ezt tanítaná azt nem hiszem, hisz ez valamilyen szinten olyan mint a dohányzás családon belül, van olyan aki azt mondja hogy a szülei miatt cigizik van aki pont amiatt nem :S Tehát ez meg már inkább gyerek függő, hogy milyen...

Nem esik nehezemre, egyáltalán.

Mindig kapok is bocsánatot. Plusz látom, hogy jólesik nekik.

Persze igyekszem nem elkövetni többé azt a hibát.

A 2. elmebeteg.

Az Én anyám soha a büdös életben nem kért bocsánatot.Mindent tönkretesz,akármihez hozzányúl,utána rám fogja.Folyamatosan hazudik és meghazudtol.Egyszer a fejemhez vágta,hogy csak azért szült meg,hátha apám megváltozik,meg hogy megkapják a lakást,és hogy csak a nővérem szerelem gyerek.

Igenis életképesnek érzem magam,mert én legalább nem hitelekből élek hanem becsületes munkával keresek annyi pénzt,mint anyám és tesóm összesen.Pontosan,hogy megedződtem,erős és kitartó vagyok.Anyámnak egy pillanatig nem akarok bizonyítani.És mindennek ellenére folyamatosan elhalmozom minden jóval.És el se kezdjük,hogy kötelességem,mert Ő felnevel.Nem kértem,hogy erre a mocskos kifordult világra szülessek,és a saját anyám és testvérem áskálódását elviseljem.

Az én édesanyám mondása: nem mondok, teszek soha olyat, amit később meg kellene bánnom....

Na. Egyetlen mondata fáj nekem (több, mint 10 éve volt már), de hiába mondtam neki, hogy ha nem komolyan gondolta, akkor kérjen bocsánatot, csak elhangzott a fenti mondat. Én elnéztem neki, de azért az a mondat mindig bennem van.

Szerintem ő ilyen büszke típus és nincs ínyére bevallani, ha esetleg megbánta a tettét.

Ez nem csak az anyákra jellemző.A legtöbb felnőttre igaz, hogy úgy érzi rettentő csorba esne a büszkeségén,ha bocsánatot kérne a fiatalabbtól, még ha erre oka is lenne.

Nos,ez rám nem jellemző, szerintem a fiatalabb ugyanolyan tiszteletet, figyelmet érdemel, mint bárki más.A saját gyermekünk meg pláne megérdemli.