Van homoszexuális/leszbikus a családodban? Elfogadtad? És ha igen hogyan sikerült? Ha nem miért nem?

Nálam tudtommal nincs a családban, de én azt nem értem miért kell ezt elfogadni? Számomra teljesen természetes, hogy valaki a másik nemhez vonzódik, valaki meg a saját neméhez. Szemernyi ellenérzés sincs bennem, a lényeg hogy találjon valakit aki szereti. Sőt még érdekesnek is tartnám az ilyen embereket.

19L

Nincs a családban, de a baráti körben van. Semmi bajom velük, míg nem közszeméremsértően, vagy másokat magbotránkoztató módon csinálják, amit csinálnak.

OFF

Azoktól kérdezem, akik itt lepontozták a válaszokat, hogy ha az lenne a kérdés, hogy melyik a kedvenc színed, akkor is pontoznád a válaszokat, te szerencsétlen.

Nem szokásom a pontozás, de most mindenkinek adtam egy zöldet ellenpontként, mert szellemi idiótának tartom azt, aki mások véleményét nem tartja tiszteletben. Az ilyenek miatt tart itt az ország ahol most van - a béka segge alatt. Széthúzunk, ahelyett, hogy összetartanánk és segítenénk egymást.

Itt nem az lett megkérdezve, hogy 2x2 mennyi, és aki mondjuk 7-et mond az hülye és piros kezet neki. Itt egy hozzáállás lett megkérdezve.

Nincs a családban (legalábbis nem tudok róla, hogy lenne), de olyan van a távolabbi rokonságban, aki barátnője (vagy talán felesége) volt egy homoszexuális férfinak. Szegény fiút addig nyúzta a családja, amíg megházasodott. Persze ez senkinek sem volt jó.

Mivel aki tényleg homo- vagy biszexuális, nem fog a parancs vagy az elutasítás hatására megváltozni, ezért szerintem nem helyes őket kiközösíteni, sőt, kifejezetten káros (ahogy a fent leírt esetben is káros volt). Így, ha a családom érintett lenne, a belső ellenszenvemet valószínűleg nem tudnám megváltoztatni, de azon lennék, hogy ne mutassam ki.

Én egy nagyon vallásos környezetben nőttem fel, ahol ez nagyon súlyos bűnnek számít. Na aztán mit ad Isten, a párom nővére egynemű "házasságban" él. Először nagyon meglepett mikor megtudtam, sosem kellett ilyesmivel eddig szemtől-szembe találkoznom. Az ő családja egyből elfogadta őt, de ugye én más háttérből jöttem. Nagyok kedvelem őt is, és a "feleségét" is, nem vetem meg őket, nem is helyeslem ezt, de megértem.

Egyszerűen az embert el kell fogadni úgy ahogy van, és nem eltaszítani. Persze még midig fura érzés, felfogni nem is tudom, meg belegondolni sem szeretnék a részletekbe. Én tuti nem tudnék velem egyneművel szexuális kapcsolatot létesíteni vagy akár csak megcsókolni. De elfogadom őket.