Történt már veletek olyan, hogy legszívesebben 100 km-re mentetek volna a férjetektől?

A férjed nem egy gép ami mindig a rendelkezésedre áll. Ő is ember... Ha meg mindig ilyen volt akkor a szokásos:miért mentél hozzá?

Mindenesetre nem volt szép tőle... de lehet, hogy most ő is nagyon rossz passzban van, és egyszerűen képtelen más baját a magáé elé tenni. Talán várj egy kicsit. Nem ismerem őt sem, és téged sem, nem tudom emígy milyen ember. Csak magamból kiindulva tudom, hogy annak ellenére, hogy nagyon szeretem kényeztetni a barátomat, és kedves, megértő, figyelmes lenni a számomra kedves emberekkel (még a hozzám nem annyira közel állóakkal is-emberekkel dolgozom), ez néha nem megy, mert van, hogy magam is olyan pocsékul vagyok, hogy egyszerűen nem tudok másokkal is foglalkozni. De ez elmúlik, emberek vagyunk, te is ember vagy, ő is csak ember, és mint emberek tudunk idegesek, bunkók lenni mert fáradtak vagyunk, kedvetlenek, rossz napunk volt, betegek vagyunk.... Szerintem biztos bánja is, hogy igy válaszolt, csak nincs lelki ereje most máshogy reagálni az egészre. De nem őt akarom védeni, csak lehetőségképp irtam ezeket, hisz ahogy irtam, nem ismerlek titeket.