Van közületek olyan aki azzal a személlyel házasodott össze aki elvette a szüzességét? És rajta kívül nem volt más?

Azt hiszem az eddigi válaszolók közül én vagyok a "korelnök"

20 évesen mentem férjhez, 27 évvel ezelőtt. A férjemen kívül nem voltam mással. Nálunk működik a dolog. (remélem, öregkorunkra sem fogunk "megbolondulni")

Én.

Ennek 14 éve, és együtt vagyunk.

27 vagyok, én csak menyasszony voltam - 5 éves kapcsolat - de 24 évesen mégis szakítottam, mert részemről elmúlt a szerelem.

Biztos van sok irigy ember, aki csak rosszindulatból próbálja szétszedni a fiatal párokat, én viszont abban látom a veszélyt, hogy ezek a párok nagyon fiatalon kerülnek össze, és szinte nem is élnek egymás nélkül előtte. 25-30 éves korban feltámadhat a kíváncsiság, vajon milyen lenne egyedül, vagy egy másik életet élve.. nem feltétlen amiatt, hogy milyen lehet az ágyban mással. Egy kapcsolat szinte minden esetben kompromisszumokról szól, és van akinek nehéz az egész életét így élni, mindig a másikhoz igazítani az igényeit. Szerintem ezért esélyesebb, hogy idővel szétváljanak ezek a párok.. egyszerűen vágynak rá, hogy végre egyszer tényleg függetlenek legyenek, és saját maguk dönthessenek a sorsukról. Férj és gyerekek mellett ez nem mindig sikerül.. Nem elítélni akarom az így élőket, de van egy ilyen szempont is, nem mindenkit az irigység vezérel! Én speciel egyáltalán nem vagyok irigy.. lett volna nekem is esélyem rá, ha akarom!

Mellesleg én egy ilyen párt ismerek, velem egykorúak, 8 éve tartó kapcsolat egy pici fiúval:) Eddig még együtt vannak, és boldognak tűnnek..

Az én férjemnek én vagyok az első és remélhetőleg (legalabb is az én majdani halálomig - ha ő túlél) az utolsó is :)

Két gyerekünk van és relatív jól megvagyunk 1 év járás és 9 évi házasság után!

Ki az az unintelligens majom, aki felháborodott a véleményemen? Abszolút nem kötöttem bele senkibe! Akinek nem inge, nem veszi magára. De úgy látszik valaki magára ismert, és fáj az igazság.. Vagy kellene némi értelem ahhoz, hogy felfogja a szavaim értelmét..

12:10

12:10-esnek:

én zöldet nyomtam, mert kicsit magamra ismertem, de teljesen igazad van és jól foglaltad össze a lényeget! :)

*Jó hallani hogy ilyen sokan vannak akik az elsővel házasodtak meg vagy vele fognak!

Azért tegyük hozzá, hogy senki nem lesz sem jobb, sem rosszabb attól, hogy az első, a második vagy x-edik párjához megy hozzá, a lényeg, hogy el tudják fogadni egymás múltját, és szeretetben tegyütt tudjanak élni.

Én sem támogatom, hogy boldog-boldogtalannal feküdjünk le, de semmivel nem érzem magam sem rosszabbnak, sem szerencsétlenebbnek, sem boldogtalanabbnak attól, hogy elsőre nem találtam meg az igazit. 3 évig tartott, jó volt, de elszúrtuk, és örülök, hogy nem lett belőle házasság csak azért, hogy hozzámehessek az "elsőhöz", mert akkor már elváltunk volna. Ahhoz pedig, hogy most boldog házasságban éljek, kellett az előző kapcsolat tapasztalata, mert rengeteget tanultam belőle.