Igazságos-e, és mit lehet tenni?

A helyzetem a következő. 20 éves fiú vagyok, épp főiskolát végzek.

Még két fiútestvérem van. Az egyik a legidősebb hamar lelécelt otthonról, nem nagyon szerette a szüleinket. Mindig beleszóltak abba mit csináljon, semmi nem volt jó nekik. Elment megnősült, és mindenféle ügyeskedésekkel(általa is bevallottan nem mindig törvényesen) hatalmas céget hozott össze. A másik bátyám elég ellentéte neki. Nem sok minden izgatta, nem szeretett tanulni, lusta volt, 12-ig aludt. Ha épp dolgozott csak azért tette,hogy legyen motorja, kocsija, de haza semmit nem adott. Melóból melóba ment, 1 évnél sehol nem húzta, vagy kivágták, vagy lelépett. Egy gyenge szakmunkása van, azt is épp hogy lerakta.

Amikor a legidősebb bátyám megcsinálta a céget, maga mellé vette a bátyámat, nyilván mert benne jobban megbízott ,int egy idegenben, igy jobban tudta csinálni a lefizetéseket, fekete melósokat stb. A kezdő fizetése kb 500 ezer ft volt, kb 6 évvel ezelőtt. Ez mára kb 750 800 ezerre rúg. Anyámék is ajnározzák, hogy milyen jól keres, bezzeg én...Én otthon vagyok tanulok. Segítek a ház körül, anyámék is elég jó módúak, sok minden ökörségre költenek százezreket. De rám alig akarnak valamit. A sulit is kínnal keservvel fizették ki. Mindig azzal példálóznak,hogy a középső bátyád milyen jól keres, és magának köszönheti. Sőt a bátyáim még nekem magyaráznak,hogy dolgozzam suli alatt is, mert szegény apuék nem bírják. Pedig tudják,hogy nem ez a helyzet. Én jól tanulok, szorgalmas vagyok, segítek otthon, őróluk ez egyáltalán nem volt elmondható .Nem tudom irigylik-e ezt, vagy csak rosszindulatúak, de semmi segítő szándékot nem érzek bennük. ha suli mellett dolgoznék is, meg otthon is segítek, meg magánélet is, plusz van egy örökletes szív problémám is. Egyszerűen nem bírnám, valaminek ez a rovására menne.

Igazságos-e ,hogy a középső bátyám a semmi hozzáállásra, tanulmányaira kb 800 ezret keres, míg egy orvosprofesszor kb 200 ezret, igazságos-e,hogy ilyen családi háttérrel tönkre akarnak tenni, mert jóval többre vihetnem magam erejéből tisztességesen, mint ők? De segítség nélkül nem menne.

Igazságos-e ,hogy anyámék is nekik adnak igazat, pedig tudják,hogy amijük van az nem maguknak köszönhetik, főleg a középső bátyám. Igazságos-e hogy elvárják,hogy nekik segítsek szinte az egész szabad időmben, és a bátyáimmal példálóznak, hogy bezzeg ők..csakhogy nekik ne kelljen semmi áldozatot hozniuk?

Mert egyikre sem kellett sulira költeni, mert tettek rá magasan. "De mégis valakik lettek" Jól tudják,hogyan. Ez lenne az egyetlen út, lopni csalni? És tanulás nélkül keresni 800 ezreket havonta, csak azért mert az öcsém, és hasonló gerinctelen jellemű mint én? Aki meg tanulni akar, saját eszéből boldogulni azt meg kicsinálni?

Mit lehet tenni ilyen helyzetben?