Összejönnétek-e olyan illetővel, akinek valamilyen mentális betegsége (pl. depresszió) van? Bővebben lent.

Hááát...ha még nem ismerem és akkor derül ki (tehát mielőtt összejövünk), akkor lehet hogy nem folytatnám vele a dolgot...Ha esetleg komolyabbra fordulna a dolog, akár házasság, gyerek...elég nagy hendikep egy ilyen dolog, főképp ha öröklődő mentális problémáról van szó.

Ha a páromról derülne ki, akivel már együtt vagyok X ideje, hogy beteg, akkor természetesen kitartanék mellette.

Mivel hajlamos vagyok depresszióra, én bele se szeretek olyanba, aki hajlamos rá. Az anyám és öcsém miatt nagyon sokat szenvedett az egész család, ők mindketten mentálisan betegek voltak. Szerintem én nem vagyok az, de amit ők műveltek az életemmel, abból már nem tudtam sérülés nélkül kijönni. (Anyám üvöltözött apámmal, az ereit vagdosta kiskoromban, láttam vért, stb...Az öcsém meg teljesen magába zárkózott tinédzserként, majd nemes egyszerűséggel öngyilkos lett.)

Én azt gondolom, hogy az anyámnak kár volt gyereket vállalnia. Erősen gondolkozom azon, hogy a valószínű genetikai érintettség miatt nem szülök gyereket soha. Úgyse lenne boldog, akkor meg inkább nem.

nálam ez nem lenne probléma, ugy fogadok el vkit, ahogy van, én sem vagyok tökéletes, még ha nincs is semmi betegségem.

erről szol egy kapcsolat, ha 2 ember szereti egymást, ugy fogadja el a másikat ahogy van, és probal a másiknak segiteni.