Ha az ember eltűnik hetekre a párja elől, mert rossz időszaka van, ideges stb, az belefér egy párkapcsolatba?

Nézd, én egyszer hetekre eltűntem a barátaim elől. Se telefon, se email, semmi, mert éreztem, hogy egyedül kell lennem (egy elég durva, pszichés probléma után), egész egyszerűen irtóztam a társaságuktól, szégyelltem magam előttük, stb... ennek tekintetében én megérteném. De ez én vagyok, talán túl liberális...

DE! az is kérdés, hogy vajon miért tűnt el így.

Hetekre? 1 hónapra? Nem, kizárt dolog!

Volt már olyan nálunk, hogy megbeszéltük, szükségünk van pár nap kikapcsolódásra haverokkal/barátnőkkel, de pontosan megmondtuk a másiknak, mikor érkezünk haza, és azért naponta egy telefonhívás belefért a dologba...

Nekem sem férne bele. Az természetes, hogy mindenkinek szüksége van magányra olykor, ezzel nincs is gond. Csak épp ne így tűnjön el, és ennyi időre. Úgy vélem, bárki megértené, ha a párja azt mondaná neki, hogy "Szeretnék egyedül lenni pár napig, távol mindenkitől. Kérlek, ne keress!" Na de nem szó nélkül, hetekre.

33/F

Hetekre??? Nekem már az sem férne bele, ha egy napra teljesen eltűnne. Az oké, hogy egyedül szeretne lenni, de ne se szó, se beszéd szívódjon fel, hanem beszéljük meg, hogy magányra vágyik és eddig és eddig ne találkozzunk.

Ha szó nélkül eltűnne, amellett, hogy halálra aggódnám magam, úgy repülne, ahogy kell, pedig nagyon szeretem őt.

Szerencsére a barátomra egyáltalán nem jellemző az ilyesmi.

Egy érett ember nem szívódik fel csak úgy, hanem közli a szeretteivel, mi a helyzet.

Ez hatalmas önzés a részéről. Arra nem gondolt, hogy mennyire aggódsz érte? Én biztos nem fogadnám vissza, akármit mond.

L/24

Nekem sem férne bele. Nekem egyszer az exem tűnt el de 2-3 naponta beszéltünk.

20L

Egy ismerősöm párja tűnt el hirtelen a randi helyett. Együtt éltem át vele az aggódás, keresés óráit. Borzalmas volt, a tehetetlenség, hogy nem tudja hol van, mi van vele.

Szerintem sem fér bele.