Párkapcsolatokban az egyik fél mindig jobban szeret?

Én jobban szeretem őt, mint ő engem. És ezt ki is használja, neki nem fáj ha megbánt...Csak magával foglalkozik. Ha én megbántom, ami nagyon ritkán fordul elő nekem egyből lelkiismeretfurdalásom van és mindent megteszek, hogy megbocsásson. Őt nem is érdekli.

Én nem tudom elképzelni az életem nélküle, ő pedig ugy áll hozzá, ha már nem kellek neki csak mondjam meg és békén hagy.

Korábbi kapcsolatomban pont fordítva volt, én voltam az önzőbb, nekem nem volt soha semmi elég jó...párom mindent megtett értem, de én nem értékeltem.

Sajnos kezdem elveszíteni a hitem, abban hogy vannak egyenrangú kapcsolatok és én is egyszer találok egy férfit akivel egyformán imádjuk egymást.

Mit gondoltok? Tapasztalatok?