Mit szólnál ha valakivel megismerkednél és 3 hónap után derülne ki hogy dohányzik? Másképpen tekintenél utána az illetőre?

de-de, már igen, szerintem míg pötyögtem, te addig írtál, szóval nem láttam

*egyezség

Én nem dohányzom, de semmi bajom a dohányzókkal, három cigis mellett kellett felnőnöm :D. Szval kibírnám, simán.

Miért pont otthon cigizel, és nem az utcán?

Szokjál le a bagóról. Saját magadnak teszel ezzel jót.

A férjemmel ez volt. Mikor megismerkedtünk azt mondta nem dohányzik. Aztán ebből lett az "előtted nem gyújtanék rá", persze ez is elmúlt és előttem is dohányzott. Mondtam neki hogy nem erről volt szó és én tényleg nagyon rosszul vagyok a szagtól. Akkor mondta, hogy leszokik és azt hitte ha stikába dohányzik én nem érzem meg. Persze mindig megéreztem. Szüleimnél pont ez van anyu mindig veszekszik mert apám azt hiszi át tudja verni és rágyújt. Mondtam a férjemnek (akkor még persze csak a barátom volt), hogy én így nem akarok élni, nem akarom átveszekedni az életemet. Szerettem így vele maradtam és úgy döntöttem, hogy igen ő dohányos de vele maradok akkor is, eljegyzett stb. A legénybúcsún annyit cigizet, hogy egyszer csak eldobta, mert már nem volt számára jó érzés és azóta se gyújtott rá. Szóval úgy döntött ő maga hogy leszokik, én nem tudtam leszoktatni. Ezért csak azt tudom javasolni hogy vagy fogadd el úgy ahogy van, vagy szakíts vele. Hogy nem fog a te kedvedért leszokni az biztos. Csak akkor tud leszokni, ha ő le akar szokni.

Bocs látom te vagy a dohányos. Nos ha fontos neki a most már kialakult kapocs akkor meg fog békélni, de ne hidd, hogy örülni fog. Továbbra is zavarja majd, csak nem szól.

Bár én dohányzom, de megpróbálom nem dohányos nézőpontjából nézni: ha igazán megfogna valami az illetőben, nem hiszem, hogy zavarna. Ha meg nem fogna meg annyira, akkor ilyen alapon bármibe beleköthetnék.