Mit tegyek ha már nem bírom elviselni egyik apámat sem?

Majdnem 17 éves lány vagyok.

A szüleim nagyon kicsi koromban elváltak, most van az apukám akit hétvégénként látok és a nevelőapám akit meg minden nap. A gond ott kezdődik, hogy egyiküket sem bírom elviselni, különböző okokból, de most ezeket túl hosszú lenne leírni.

A lényeg: úgy érzem, hogy bárki is lenne az apám nem bírnám elviselni.

Nem tudom miért, de úgy érzem, nincs szükségem apára. Minden nap hatalmas erőfeszítésembe kerül, hogy ne szóljak be, hogy ne látsszon meg rajtam, hogy mennyire idegesít(mindkettőjüknél ez a helyzet). Apukámat már sokkal régebb óta nem bírom, kb. 3-4 éve játszom el minden hétvégén, hogy minden rendben és nem vagyok zaklatott, de valójában minden percben azért fohászkodom, hogy ne szóljon hozzám és ne kelljen vele kapcsolatot teremtenem. Sajnos nem rég ennek egy részéről tudomást szerzett, így minden hétvégén a távolságtartó és süt belőle a sértettség, de egyszerűen képtelen vagyok bocsánatot kérni, ha nem gondolom komolyan. Megbeszélni meg végképp nem akarom. A hétvégi látogatásokat azért nem akarom megszűntetni, mert a két testvéremet akik apám új házasságából vannak, csak akkor látom.

Ugyan ez van a nevelőapámmal is, de vele csak 1 éve kb.

RETTEGEK attól, hogy kettesben kell maradnom valamelyikükkel.

Meg lehet ezt oldani valahogy?

Úgy tervezem, hogy ha tudok 18-19 évesen már elköltözöm otthonról, de addig... Évek óta megjátszom a jó gyereket aki szereti a szüleit és nem zavarja semmi, de már úgy érzem nem bírom. Sokszor ha ideges vagyok már olyan jelenetek játszódnak le a fejemben, hogy megölöm a nevelőapám meg ilyesmik, lehet, hogy kezdek beleőrülni...?