Mit szólnátok ehhez? Eltűrnétek ezt a bánásmódot?
Két kisgyerek anyukája vagyok, a pici 11 hós, itthon vagyok vele gyesen.A nagy 4 éves, ovis, de nyáron ő is itthon van.A férjem dolgozik, így szinte egész nap egyedül vagyok a fiúkkal, segítségem nincs.
Ha kiteszem itthonról a lábam, akkor is a játszótér az úti cél.
Ma megkért a húgom, hogy szaladjak ki vele a piacra( évente 1x ha hazajön), 1 órát voltam távol, a fiúk már felébredtek, kértem adjon reggelit nekik.
Hazajöttem, mindegyik még pizsamában, se nem ettek, se nem ittak, leginkább azért voltam dühös, mert egy pohár vizet sem adott ebben a melegben nekik.Megjegyzem, hogy még életében nem etette meg egyik gyerekünket sem.
Persze megkaptam, hogy én lassan 5 éve lógatom itthon a lábam( két szülés között is dolgoztam 1,5 évet, csak ezt hajlamos elfelejteni), ő bezzeg gürizik napi 8 órát és hazajön akkor elvárom, hogy foglalkozzon a fiúkkal is.Szerinte én nem tudom mit jelent egész nap dolgozni, gondolom a fiúk maguktól nőnek fel és az otthonunk is öntisztuló, a lényeg, hogy csúnyán leordított amiért szólni mertem, hogy a fiúk nem ittak.Persze én csavarogtam el a napot( egy teljes órát), holott sehova nem járok, ha megyek is valahova, akkor viszem a gyerekeket magammal, szó szerint értsétek, hogy az 5 év alatt egy napot, éjszakát sem töltöttem még a gyerekeim nélkül.
Olyan csúnyán kiabált velem és idegbetegnek nevezett, hogy ezt most úgy érzem, nem tudom megbocsátani, mert én mindent megteszek, hogy jó legyen a családomnak és ő semmibe veszi a munkámat.
Nagyon őszintén megbántott, de még bocsánatot sem tud vagy nem akar kérni.
Ti eltűritek a férjetektől az efféle viselkedést?
válasza:A válasz írója 71%-ban hasznos válaszokat ad.
A válasz megírásának időpontja: ma 13:5
Igen, el KELL tűrnie, ezt a férje is így gondolja, azért mert így ordítozni vele, ezért veszi semmibe, és ezért tudja megalázni. Ha félne attól, hogy csomagol, és otthagyja, nem mert volna így beszélni vele, nem kezelné úgy, mint más a kutyáját. Enyém, azt csinálok vele amit akarok.
válasza:igazad an ,jól látod a dolgokat,de én már rég léptem volna valamit.már az proléma,hogy az első gyerekkel sem foglalkozott.jól írta egy hozzászóló,mérlegeld mennyi vesztenivalód van ha elhagyod és mennyiel lesz jobb.
kérdezhetsz itt minket,de senki sincs a helyedben és mindenkinek más az értékrendje,más a fontos.
gondold át alaposan.
válasza: válasza: válasza:ha a férjem ennyire nem foglalkozna a gyerekeivel, és egy ilyet belevága az arcomba, én először is úgy vágnám pofon, hogy csak úgy csattan.mire magához térne a meglepődöttséből addigra pedig már sem engem, sem a gyerekeit nem találná otthon.
amúgy ha az első kisfiúval se foglalkozott egyáltalán, és téged is ennyire lenézett,akkor minek is kellett neki mégegyet szülni?
válasza:Nem, én azon vagyok, hogy el se jussak idáig. Az elejétől fogva nem szabad annyiban hagyni, idősebb nők mind ezt mondják. Utána "átnevelni" már nem egy könnyű vállalkozás, ha megszokta, h ki van nyalva a seg.ge.
Ne érts félre, nem hibáztatlak, Te jó ember vagy, mert hittél neki, a családotokban, stb. de látod, hogy szarba se vesz, nem értékeli. A férjed egy gyökér. Oké, hogy az is részben hiba volt, hogy ennyire elkényeztetted, de az akkor is az ő sara, hogy ilyen csúnyán visszaél ezzel.
És még ő nevez téged idegbetegnek, hát én ha lenne ilyen helyzetben hova mennem, pár napra biztos lelépnék akár a szüleimhez, hadd lássa, milyen az, ha Te "nem csinálsz semmit"...
válasza:Igen, szerintem is az lehet a gond, hogy sosem volt benne része, nem voltak rábízva a gyerekek 1-2 órára, mint ahogy ítad, sosem voltál sehol. Férjem egyik nap fürdette a 4 hónapos kisfiúnkat, és amíkor törlte, kimentem, 7-8 perc múlva értem vissza, hát addigra sikerült a pelust és 1 bodyt ráadni. I)lyen kis dolgok, de tényleg közösek a gyerekek, és jó, hogy nagyobbrészt a nő dolga, hogy foglalkozzon velük, hiszen ezért van otthon, de a férfinek is ki kell venni a részét. Ha más nem, az esti büfiztetés-altatás, amit a férjem csinál. Pedig ő is dolgozik 8 órát, gyakran munkaszüneti napon is kell dolgozniuk, bunkóznak velük, de ettől még fél óra este a gyerekre az megvan. Mondjuk múltkor rászóltam, hogy picit beszéljen hozzá, foglalkozzon vele délután is.
Én hasonlót nem tűrnék el, és szerintem nem is konkrétan ez az egy dolog, ami elviselhetetlen, (mármint a vita), hanem maga ez a felfogás. Szerintem ülj le vele komolyabban elbeszélgetni.
válasza:Köszönöm a válaszokat!
Ezek szerint nem én reagálom túl a történteket, hanem valóban jogos elvárás volt, hogy megitassa, esetleg megetesse a fiúkat.
A probléma az, hogy eddig mindig én csináltam mindent a gyerekekkel, ő annyit szokott tenni, hogy hétvégén a nagyobbikkal elmegy játszótérre, bevásárolni, mert könnyebben végzem el a házimunkát, ha csak egy gyerekre kell figyeljek.
És igen!Valóban még soha sem cserélt pelenkát, soha nem öltöztette fel egyiket sem stb.Az esti fürdéshez szokta megcsinálni a fürdővizet, de a többi már az én dolgom.
Amúgy imádja a gyerekeit, de a gyereknevelésből csak a kellemesebbik oldala jut neki, soha nem fájt a feje azért, hogy mit egyenek, van-e elég ruhájuk, nem-e fáznak, megkapnak-e mindent ami szükséges egy gyereknek.Ezekről mind én gondoskodom.
A munkájáról annyit, hogy alig hoz haza havi 100-nál többet, de néha úgy tesz mintha luxus körülményeket biztosítana nekünk, holott alig jövünk ki havi keresetéből.Az én jövedelmem megy a számlákra, de néha arra sem elég.
Akkor tudnék lépni, ha keresnék munkát, de sajnos olyan rosszak a kilátások, ha találnék is, én sem kapnék több pénzt és havi 100-ból még albérletet is fizessek...szóval nem lenne elég.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!