Félek emiatt kapcsolatot létesíteni mással, és a magány lassan felőröl. Ostobaság hinnem az átokban vagy lehet benne valami?

Igazából nem csak iszákos létezik,hanem olyan aki veri a családot-de nem iszik,van olyan aki szerencsejátékfüggő,molesztálós,drogos,trehány,üvöltözős.Ettől nem félsz???????

DE: vannak férfiak akik normálisak...

Alkohol ellen: nem kell otthon tartani alkoholt,és olyan párt kell találni,akinek nincsenek kocsmás haverjai.

Kedves kérdező!

Amiről te írsz, az a világ legnagyobb lutrija! De azért van a szerelem, meg az udvarlás, hogy "egymásra" találjatok, és a házasság előtt megismerjétek egymást. Nincs biztosíték az ellen, amiről írsz. De akár te is lehetsz egy ilyennek az elindítója, akaratlanul is. Szóval nagyon nehezet kérdeztél, és nincs is rá precíz, biztos válasz, de azért meg kell próbálni. Másképp már kihalt volna a világ.

Ez nem átok, hanem inkább genetika kérdése. Nézd meg az apját, vedd el a fiát!:)))

Azt olvastam pszichológiai könyvekben, hogy van olyan alkoholista személyiségtípus, pl. az alkoholos apák fiai, akik annyira undorodnak az apjuk példájától, hogy egyetlen korty alkoholt sem hajlandók elfogyasztani, még sütiben sem. Na őket is kerüld jó messzire, ne csak azokat akik isznak, ugyanis ők sérült gyerekei egy torz szülőnek. Nem tehetnek róla, de sérültek. Az első párom ilyen volt, 2 évig tökéletesen elhitette velem, hogy ő egész más mint a szülei. Az elején persze a boldog, feldobott arcát ismerhettem meg csak. Aztán egyre többször jött a depresszió, egyre többször volt balhé a munkahelyén, nem egyszer eltángálta a szüleit, amin nem is csodálkoztam, amilyen emberek...Csak aztán egyszer akkor robbant, amikor én is a közelben voltam. Életveszélyes volt, meg is ütött. A munkahelyét is hangulatból hagyta ott. Tipikus alkoholista személyiség volt egyetlen korty ital nélkül!

Egyébként a mostani párom apjának is gondja van az itallal, de 4 év alatt a mostani páromat tényleg a világ legkiegyensúlyozottabb emberének ismertem meg. Dolgos, intelligens, kiegyensúlyozott, és a szülei az alkoholtól függetlenül egész mások, sokkal rendesebbek mint a volt párom munkakerülő szülei. Őt kivételnek érzem a szabály alól, de hogy ő nem annyira sérült, azt abból is látom, hogy nincs alkoholfóbiája. Nem néz rám megbotránkozva, ha rumot teszek a sütibe, vagy ha megkóstolom a citromos sört, ő is eliszogat néha egy-egy dobozzal. A lényeg, hogy nincs akkora lelki sérülése, hogy egy üveg bor látványa is tönkretegye a hangulatát.

Szóval kerüld az eleve alkoholistákat, valamint azokat akik azért nem isznak soha egy kortyot sem, mert az apjuk/anyjuk példája miatt örök sérültek.