El vagyok keseredve. Más is volt már így? Mit tennétek? Kérlek olvassátok el.

Néhány hónapja megszűnt a munkahelyem, azóta hiába kerestem nem találtam semmi mást. Jó hely volt, jól megfizettek, a munka se volt nehéz és valamennyire szakámon belül volt, szerettem. Hónapok óta kerestem valami hasanlót, nem találtam, aztán kezdtem lejjebb adni, de még egy ruhásüzletbe se vettek fel. Most felvettek egy étterembe segédpincérnek, jövőhéten kezdhetek( pincérkedtem az egyetem alatt, így abban volt gyakorlatom, de ahol akkor dolgoztam szinte üzletvezető voltam, a tulaj csak néha benézett, minden mást én intéztem) Most meg mehetek potom fizetésért hamuzókat cserélni, annyira elkeserít. 3 év főpincéri, 2 év irodai munka és 5 év egyetem után most ezt kell csináljam. Eddig még kihúztuk, de mostmár alig telik számlákra is meg nem is ülhetek itthon a fenekemen egész nap, míg nem jön egy jobb állás, már úgy szégyelem magam. A férjem azt mondja ne vállaljam el, ha nem akarom, majd lesz valahogy. De én nem birom tovább ezt, hogy már 5 hónapja nincs munkám és fizetésem. De annyira megalázó lesz ott dolgozni, sok ismerős jár arra a helyre, volt osztálytársak, évfolyamtársak, akik már befutottak. Több helyen is igérgetik, hogy amint lesz hely vagy amint lesz pénz felvesznek, de már hónapok óta csak várok.

Mit tennétek a helyemben?