Kijöhetek még ebből jól?
A szüleimmel való kapcsolatomról és az életemről van szó. 21 éves lány vagyok, most vettek fel az orvosi egyetemre. Ennek több oka van: évvesztes vagyok, valamint 2évet halasztottam mert nem vettek fel elsőre, se másodjára. Aminek szintén több oka volt: Egyrészt egy nagyon erős iskolába jártam. Vagyis csak én hittem azt, és az osztálytársaim, mert iszonyatosan sokat követeltek, csak sajnos nem abból, ami az érettségire kell, mintha direkt ki akartak volna velünk szúrni, ráadásul volt, aki az évben tette le a felsőfokú nyelvvizsgáját és középfokú érettséginél kettest kapott nyelvből, úgyhogy nem is részletezném mennyire igazságosak is voltak. Ennek az lett a következmény,hogy bár a város,sőt az országik egyik legerősebb gimnáziumának voltunk titulálva 1 embert se vettek fel államira elsőre az osztályból, ez azért szép teljesítmény valjuk be. Nem is akarom ezt tovább ragozni, tehát mind a középiskolai eredményeim,mind az érettségi eredményeim katasztrófálisak voltak. Ráadásul még tesiből is írtunk dolgozatot,és sokat követeltek, 3 tárgy volt, amit abszolút semmibe vettek, az oktatás színvonala a nulla volt,és pechemre ez pont a biológia,kémia és fizika volt. 2év alatt fogakat összeszorítva, gyakorlatilag a nulláról megírtam a felvételi tesztet úgy,hogy felvegyenek,ezt még most se hiszem el. Főleg azért nem, mert minden túlzás nélkül,én a számításokhoz nagyon buta vagyok, persze alap dolgokat megcsinálok,de azok nem az én világom, úgyhogy szerencse is kellett hozzá. Most, hogy végre felvettek a szüleim északra költöznek,mert apukámat oda köti majd egy 10éves szerződés. Most jön képbe az, hogy miért volt fontos, amit írtam a jegyeimről és a teljesítményemről...Ki fogok iratkozni az egyetemről, mert én is velük megyek. Egyszerűen lelkileg képtelen vagyok meglenni anyukám nélkül. Beteg szegény,és nem tudom elhagyni,valamint se egy barátom nincs itt,de még haverom se,mindig az a magányos típus voltam,és egyedül édesanyám tartotta bennem a lelket. Először úgy volt nem iratkozom ki,de valahogy megint kijött ez az érzékenységem, 2hete folyamatosan csak sírógörcseim vannak,hogy nem akarok egyedül lenni. Lehet elmúlna ez majd pár hónap,vagy egy év múlva,magamat ismerve hamarabb biztos nem. De az alatt hogy teljesítek? Én meg nem akarok úgy,hogy nem tudok 100%-ot nyújtani. A szüleim azt mondták,hogy majd beadom kint a jelentkezésem, a probléma csak az,hogy még a nyelvet se beszélem, ehhez minimum 1 év kell, hogy lerakhassam ott a felsőfokú nyelvvizsgát. Majd még minimum 1 év,ha nem több,hogy felkészüljek a vizsgára. Újabb gond az,hogy ott 3 tárgyból kell vizsgázni,biológia,kémia,fizika, és a felvételi teszt 90%-át számítások teszik ki.:( Hát ez nem túl jó hír nekem...Egyszerűen úgy érzem képtelen leszek felkészülni erre, de muszáj lesz,mert ezen kívül viszont az ég világon semmi más nem érdekel. Annyira össze vagyok zavarodva,végre felvesznek, erre tessék.....
Ráadásul hál istennek, franciát tanultam és nem angolt vagy németet,tehát a kezdeti időszakban,még a boltban se tudok majd 1 kg kenyeret kérni. 1évig csak angolt meg az ottani nyelvet fogom tanulni,de már most nagyon félek.
Mondjon valaki,valami bíztatót, nem akarom magam sajnáltatni,azt nem is szeretném,ha azt írnátok,de most nagyon el vagyok keseredve.:(
válasza: válasza:Ha jól tudom minden egyetemen/főiskolán van olyan lehetőség hogy passzív félév.Én fősulira járok,nálunk egybekötve 2 passzív félévet lehet kérni,vagyis 2 teljes félévet lehet egymásután halasztani.(tehát 1 egész évet!),összessen pedig 3 félévet(akár külön szabdalva is tehát 1-2-3-at csak nem azonos években.)
Bár ezeket általában évkezdéskor kell kérvényezni,nem tudom az orvosin hogy működik,de mindenképp érdeklődd meg a tanulmányi osztályon,hogy most lehet-e halasztani.
Szóval halaszthatnál mondjuk 1 vagy 2 félévet,és addig kimennél a szüleiddel.Tudom még 1 évvel később végeznéd így el az orvosit,viszont neked tutira kell a környezetváltozás.Ki tudja még a végén lesz is kedved visszatérni Mo-ra:)
Vagy most folytatod az első félévet végigcsinálod itt Mo-n,aztán a következőt passziváltatod,és utána mész a szüleidnek.Tényleg van rengeteg opció.Az orvosi ígyis- úgyis 6 évet vesz el az életedből(kivéve a fogorvosi azt ha jól tudom 5év),ezen már nem múlik.A legtöbb orvos,utána még szakosodik,szóval egy sebész úgy 30-34éves korára lesz rendesen sebész(1ik rokonom sebész)..Akkor majd széttanulhatod magad.Ha most úgyérzed kell egy kis szusszanás,menj ki külföldre,tapasztalj meg új dolgokat,szerezz barátokat,valami kis munkát,vagy ott járj valami jó kis tanfolyamra,sportra,bármire!(Amúgy meg külföldön is ugyanúgy vásárolsz a boltba megmutatod a polcon melyiket kéred,az eladó leveszi,a pénztárnál meg látod a gépen mennyit mutat aztán csókolom.Az alap mondatokat pedig fonetikusan megtanulod az internet segítségével!).
Szóval:
1.most megcsinálod az első félévet és kimész a 2.félévet passziváltatod-majd visszajössz(ezt eldöntöd félév alatt ott kint)
2.ha sikerül most már az 1.félévet passziváltatod,és kimész helyrerakni magad lelkileg.
3.Mindenre van megoldás,ne keseredj el!
(Amúgy még az orvosin tuti van olyan,hogy Erasmus-vagy vmi exchange program és azzal is hátha abba az országba tudnál kimenni 2.félévtől tanulni egy szemeszterre minimum,ahova a szüleid költöznek...)
válasza:Köszönöm a válaszokat! Igen, majd lehet kötődni fogok egy fiúhoz, de az ne itt legyen, mert amúgy se maradnék itt. Tehát végülis hátráltató tényező lenne, itt tényleg max éhenhalni tudnék,azt meg nem akarok. Halasztás azért nem megoldás, mert annyira nem szeretek itt lenni, hogy 1év után mikor itt már mindent felszámoltam,minden lesz csak kedvem nem,hogy visszatérjek. Elvégzek 1 félévet,kimegyek és rájövök,hogy ott akarok maradni,akkor megint csak apénzt vitte. A házat eladják,tehát otthonom se lesz,kollégiumba már nem tudok jelentkezni, nem mintha nagy kedvem lenne hozzá. Az utolsó jól érzi,levegőváltozás az kell bizony. Úgy döntöttem,hogy inkább elmegyek, és ha lehet akkor sose jövök vissza, semmi pozitív nem köt ide, egy darab szép emlékre se emlékszem. Éltünk egyszer már pár évet külföldön, és honvágyam se volt,úgyhogy valószínűleg ez lesz a legjobb megoldás. A felvételi meg majd ott is sikerülni fog,és talán az önbizalmam is növekedni fog,hogy összehoztam.
Szép napot!:)
válasza:Számoljunk és gondolkodjunk.
21 vagy, nem túl öreg de már nem is fiatal, főleg ahhoz hogy egy orvosit elkezdj. (én 20 évesen kerültem egy egyetemre, óvodai szalajtés + 5 éves gimi miatt, ez nem tragédia)
Ha itt maradsz, mint írták, kb. 26 éves korodra végzel, lehet később. Lesz egy kis gyakorlatod, kimehetsz. Mindig azt hallani, hogy az eü. dolgozók külföldre "menekülnek". Akkor csak nem olyan borzalmas az itteni diploma.
Ha már most mész: ne haragudj, de nyelvészként tudom, hiú ábránd 1 évet számolni a felsőfokra bármiből, hacsak nem ismersz már minimum 3-4 nyelvet. Pláne ha mellé az angolt is kell tanulnod! Egy év alatt kb. erős középszintre ha eljutsz a nyelvből, de lássuk be, ez egyáltalán nem elég egy egyetemi oktatáshoz. Vagy választhatsz csak angol órákat (már ha van rá lehetőség), de így, hogy azt sem beszéled (nem lehordás, tény), szerintem ezerszer jobban szenvednél.
Ott elmenne megint egy-két-három(?) év, felvételi vagy sikerül vagy nem, mert már most félsz tőle, és a számításoktól. Ott a görcs, hogy egy ismeretlen országban teljesíteni, 30 éves korod körül kikerülsz suliból.
Lehet hogy időközben hallgathatod is szüleidtől, hogy állandóan ők tartanak el. (Ne hidd, hogy munka mellett normálisan lehet haladni 2 nyelvvel!)
Fel sem fogom, hogy mondhat olyat apud, főleg miután 2 évig küzdöttél és gyümölcse is lett, hogy hagyd ezt itt. Nem érti meg, Neked a másik országban milyen durva lenne.
Sokan írták előttem, hogy érzelmileg függetlenedj. Nehéz, igen, de muszáj. Dependáns alkatnak tűnsz így neten keresztül, de nem hiszem, hogy ezt nem lehetne újonnan szerzett(!) barátokra átcsatornázni.
Vagy ne változtass, menj szüleiddel, de aztán ne csodálkozz hogy felnőttkorodban a fejed a falhoz vered és mindig azt kérdezed magadtól, "miért tettem ezt, mit tettem az életemmel?". Mert láttam bőven ilyet is...
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!