Akinek meghalt a gyereke (pláne ha egyetlen gyerek volt) hogy tudta feldolgozni?

Kapcsolatban vagyok egy Gyermekklinikával. Sajnos, szinte minden feldolgozási módszerre láttam tapasztalatot.. Volt, aki szült még egy gyereket. Volt, aki belebetegedett, de olyan szinten, hogy a kistestvért sem bírta látni. Volt, aki öngyilkossággal próbálkozott. Egy anyuka, aki elvesztette a sajátját, "pártfogásba vett" egy kisgyereket onnan a kórházból, nyomon követte a sorsát, hozta-vitte őt anyukájával kezelésre. Ennek ellenkezője, mikor soha többet az utcába sem volt képes bemenni az anya, bár össze nem zuhant, de felégette maga mögött a múltat.

Senki nem tudhatja, mit hoz ki belőle egy ilyen helyzet, és itt nem az számít, hány éves volt a gyerek.. A gyereke marad 60 éves korában is. Ez akkor is fáj.

Az egyik rokonunknak 2 gyereke is meghalt.

A fiuk 50 évesen, a lányuk 45 évesen, 2 év különbséggel haltak meg. Akkor a szülők már 70 év felett voltak. A szomorú még, hogy a lányuk halála után az édesapa is meghalt, így az édesanya egyedül maradt. Szerencsére vannak unokái.

Nagymamámnak(85éves) 3fia volt,és mind a 3meghalt,a legidősebb apám volt.

A középső 85ben 29évesen,utána apu 2004ben 52évesen,majd keresztapám 2008ban 49évesen!

Fel sem bírom épp ésszel fogna hogy lehet ezt kibírni,bár mikor a harmadik fia is meghalt,szegénykém öngyilkos akart lenni. Gyógyszerekkel aludt,nagyapám és én napokig őriztük virrasztottunk felette! A szívem szakadt meg mikor hallottam imádkozni,hogy miért nem őt vitte el a jó isten a fiai helyett. Nagyon hisz istenben,és minden nap imádkozik,de akkor azt mondta hogy soha többet,mert nincs isten. 2napig bírta,nem vesztette el a hitét!

Azt mondta nekem hogy egyszer egy pap azt mondta neki,hogy őt igen szereti az isten azért szenved ennyit az életében,és e miatt üdvözülni fog! Mai napig teljesen aktív,testileg,szellemileg,rengeteget dolgozik. És ellátja a 91éves alzheimeres nővérét!

21:48

Pont úgy írsz, mintha csak az anya veszítené el a gyermekét... :-/

Nekem jo pszichiaterem , csaladom es barataim is voltak akik segitettek feldolgozni, de igy is jo sok ev telt el azota hogy a gyerekem meghalt. Nem szultem masikat egy gyereket nem lehet "potolni" egy masikkal.

Az elet egyebkent megy tovabb, gondoljunk bele hany anyanak halt meg a haboru alatt nem egy hanem 3-4 gyereke, ferje es megse lett mindenki ongyilkos ezutan.

az ido az ilyen tipusu fajdalmat is enyhiti. Persze az elet sose lesz ugyanolyan mint elotte de az ember megtanul egyutt elni a vesztesegevel es kihozni az eletbol a legjobbat amit lehet.

Volt egy nagyon jó barátom. Hát gyermeke volt. Egyszer egy táborból hazafelé jövet a két legkisebb gyerek (10 és 11 évesek) balesetet szenvedtek és meghaltak. Ugyanabban az évben a 13 éves kislányát elütötte egy autó, majd egy hónap kóma után meghalt. A felesége otthagyta, a másik 3 gyerekkel együtt.

Aztán 2017 januárjában a 16 éves lányánál szívbetegséget állapítottak meg. A 19 éves bátyja, aki a legidősebb volt mondhat i bánatában leitta magát és egy utcai verekedés során elvesztette mindkét szemét és 6 év börtönt kapott. Akkor megtébolyult a barátom és sajnos azóta elmegyógyintézetben van. Tavaly meghalt az édesanyja és az említett szívbeteg lánya a szívműtét közben, de ő ezt nem tudja. Senkinek nem kívánom amin ő, és csak mi kívülállók is keresztül mentünk. Borzalmas.