Mit csinálnátok a helyemben? 6 év után :SSSS

sziasztok!

Több mint 6 éve vagyunk együtt a párommal leánykérés még nem volt,de már esett szó még tavasszal az esküvőről.Nagyon szeretjük egymást és jól el is vagyunk.Az édesanyjának én emelgettem már a házasság témát,de nekem úgy tűnt neki nem igen tetszik bár ő azt állítja nincs evvel semmi gond csak várjunk még.Én gondoltam magamba hova a fenébe várjak még.............6 év után.......

Amikor az édeanyja vissza ment mert csak két hétre jött haza akkor a párom azt mondja nekem: Nem kéne átgondolni ezt a házasság témát.Én erre magamba fordulva megdöbbenten elgondolkoztam,na biztos az anyja megmosta az agyát........nem kizárt hiszen az édesanyja már egy párszor el is vált,és a párom gondolom pont ettől fél hiszen ezt látta.Amikor a városban sétálunk és éppen valakit látunk házasságot kötni akkor hangosan beszól hogy na most kezdődik nekik a keserű élet.Nekem ez nagyon rosszul esik hiszen úgy beszél mintha ő tudná hogy milyen szőrnyű egy házasság.Attól viszont fél hogy elveszít. Nem tudom mit csináljak aggódom.Nem akarom hogy erőszakkal vegyen el felségül.Itthon mindent megcsinálok főzök, mosok,takarítok ,reggel kávéval keltem mielőtt megy dolgozni.És emellett természetesen dolgozom.Ennek ellenére fél a házasságtól mikor tudja hogy én ilyen vagyok és ilyen is maradok akkor is ha elvesz feleségül.Persze én ezt nem azért csinálom mert evvel szeretném bizonyítani hogy jó feleség lennék hanem azért mert szeretek családias nyugodt kiegyensúlyozott életet élni,és ehhez nekem ezt meg kell csinálnom.Segítsetek!!!!!!!! Mit tegyek????????,,