Az, hogy reálisan gondolkozom az egyből azt jelenti, hogy megesz az irigység?
22 éves lány vagyok. Egy éve van egy barátom, akivel vannak ugyan kisebb-nagyobb vitáink, de összességében jól megvagyunk, szeretjük egymást. Munkám nincs, fél éve végeztem, nem tudtam elhelyezkedni, holott minden lehetőséget megragadok. Páromnak van munkája, de minimálbért fizetnek.
Volt osztálytársaim, évfolyamtársaim mind szültek már, barátom bátyjának is van két kisgyereke.
Amikor tőlem kérdezik, hogy miért nincs gyerekünk még, akkor megmondom az igazi okot: egyrészt, mert nem elég érett a kapcsolatunk egy gyerekhez, másrészt mire szüljek? Párom minimálbérével kitörölhetnénk a fenekünket, Édesanyám nyilván nem akar közel a 60-hoz egy gyereket a nyakába, barátom szüleinél meg ott van még két kisgyerek, barátom öccsei.
Ilyenkor megkapom azt, hogy én biztos féltékeny vagyok és irigykedek rájuk, mert nekik van gyerekük, nekem meg "semmim" sincs.
Engem nagyon bánt ez, mert úgy gondolom, hogy egy gyerek nem kis felelősség. Nagyon komoly kapcsolat kell hozzá, hiszen ha esetleg később mégsem "egyezünk", akkor nem csak mi sérülünk, hanem a kicsi is, és talán nem egy gyerek után kellene rájönni arra, hogy mi mégsem illünk össze. Nap, mint nap látom-hallom őket, amint az ágyon egy lavórban fürdetik a kicsit, vagy arról panaszkodnak, hogy miből tudnak vajon pelenkát venni, és hasonlók.
Tényleg erre kellene szülnöm? A semmire? Természetesen szeretnék majd gyereket, de nem most. Szeretnék előtte dolgozni, azért, hogy ne szenvedjen semmiben sem hiányt, nem kelljen senkinek se kuncsorogni, hogy adjon kölcsön, mert nincs pénzünk. Mellesleg egy gyerekkel nem egyszerű munkát találni (mondjuk nélküle sem sétagalopp), de ha x évet lehúztam egy munkahelyen, és meg vannak velem elégedve, akkor van esélyem, hogy visszavesznek, vagy esetleg beajánlanak máshova.
Miért érthetetlen ez? Miért kell azt hozzám vágni, hogy irigy vagyok?
válasza: válasza: válasza:Ezt nem tudom elképzelni:
- Zsuzsikám, nektek mikor lesz babátok?
- Hát, a kapcsolatunk nem elég érett és nincs meg az anyagi háttér.
- Aha, értem, szóval irigykedsz a többiekre?
Így megy? Nem értem, hogy értelmes felnőtt emberek hogy vonhatnak le ilyen következtetést.
válasza:
válasza: válasza: válasza: válasza:Már a kérdés is rossz.
A reális, racionális gondolkodás szellemi síkon történik, az irigység pedig egyszerű, zsigeri érzelem.
Egyrészt SENKINEK sem vagy köteles beszámolni arról, hogy hogyan élsz, mikor szülsz vagy nem, miért szülsz vagy nem, kivel élsz stb., másrészt lehetsz nyugodtan irigy, attól a realitásodat nem kell elvesztened.
Forgasd az irigységedet valami hasznos cselekedetbe. Pl. ha irigyled, hogy a szomszéd csajnak van gyereke, és ez az irigység tényleg a te irigységed, nem pedig a.nyádé, aki áttolja rád, mert unokát akar stb., akkor menj el önkéntesnek egy időre egy árvaotthonba. Elég, ha csak kisegítőnek és csak kis időre. A saját bőrödön fogod megtapasztalni, hogy tényleg irigyled a szomszéd csajt, vagy jéééé! nem is vagy anyatípus! tehát az irigység nem a tied. Máris könnyebb a SAJÁT akaratod szerint kormányozni tovább az életed.
válasza:8.34: Rosszul látod. Ez így téves.
A 60 körüli anyukának MÁR vannak unokái. A 60 körüli anyuka inkább azt irigyli, de piszkosul! - és ezt az irigységet tulajdonítja a saját lányának abban a témában, amit rá akar tukmálni -, hogy a lánya 22 éves, fiatal, ránctalan, független, karcsú stb., nem kell kínlódni egyetlen kölökkel sem, HA nem akar. Kimehet külföldre - anyuka nem tehette meg -, élheti az életét úgy, ahogyan csak akarja.
Ezért akarka mindenáron beletaposni a lányát abba a sor(s)ba, amit annak idején neki nem volt mersze, sem ereje elutasítani. irigységből és rosszindulatból: ha neki rossz volt, a lányának se legyen jobb. Csakhogy ezek a valódi érzelmek mindig el vannak fedve megkérdőjelezhetetlen(nek vélt) társadalmi panelokkal, amelyek mögé bármelyik rossz anya nyugodtan odabújhat.
Kérdező: ha nem akarsz szülni, ne tedd. Ha soha nem akarsz, akkor soha ne tedd. A te életed, a te felelősséged. Úgy élsz, ahogyan akarsz, és ebbe egy felnőtt ember esetében SENKI nem szólhat bele! Az anyukádnak köszönd meg, hogy így-úgy felnevelt, ha van mit megköszönni, és jónapot. Egy jó anya tudomásul veszi, hogy a gyereke felnőtt, és többé nem kezelheti úgy őt, mint egy kisbabát. Azért van a saját akaratod, hogy azt használd, ne függj másoktól!
Minden jót!
válasza:Csak két apróság:
1. Nem tudom, milyen iskolába jártál, én egy vidéki gimibe. 27 múltam, és a 23 lány osztálytársam közül 2-ről tudom biztosan, hogy van gyereke, 12-ről (hirtelen ennyit számoltam össze), hogy biztosan nincs, a többiek közül olyan 3-4-nek lehet még talán. A te korodban tuti csak egynek volt. Relax.
2. 60 éves anyuka a 22 éves lányt akár hogy számolom, 38 évesen szülte. Nem hinném, hogy irigykedne vagy reklamálhatna. Egyéb kérdés?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!