Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Az emberségemre, és a lelkiism...

Az emberségemre, és a lelkiismeretemre játszanak. Most kellene bebizonyítanom, hogy jobb vagyok nála/náluk?

Figyelt kérdés

Tegnap felkeresett az egyik unokatestvérem, akiről öt éve nem hallottunk, hogy az "apám" kórházban van, és elképzelhető, hogy amputálni kell a lábát, illetve az is, hogy ebbe az egészbe belehal. Ahogy az unokatestvérem fogalmazott, "haldoklik", és az az "utolsó kívánsága", hogy én bemenjek hozzá a kórházba.


Amit az "apámmal" való kapcsolatomról tudni kell: öt évvel ezelőtt kidobott minket a lakásból, egy szatyor holmival jöttünk el ketten. Amikor évek múlva véletlenül találkoztunk, lehordott mindennek, és üvöltve közölte, hogy adjam vissza azt, amit elloptam. (Nem loptam el semmit, egy szatyor holmi kivételével [amiben ruhák és tankönyvek voltak] mindenem ott maradt) Azt is mondta, hogy változtassak nevet, ha nem vagyok hajlandó találkozni vele (nagyon féltem, és félek is tőle) Történtek még fura dolgok, de ezeket nem szeretném részletezni.



Szerintetek mit kellene tennem? Be kellene menjek hozzá? Vagy nem? És rossz ember leszek akkor, ha nem megyek be hozzá? És mégis, mit kellene neki mondanom? És mit kellene eltűrnöm? Hallgassam majd végig, ahogyan elhord mindennek, hogy utána senki ne vethesse a szememre, hogy nem voltam bent nála...?


2012. jan. 31. 11:41
1 2 3
 11/25 anonim ***** válasza:
62%

Én úgy gondolom, ha bemész lehet, hogy megbánod és tényleg az lesz amit gondolsz-de az is lehet hogy nem, mindenesetre túlteszed magad rajta, ahogy eddig is.

Ha viszont nem mész be és tényleg elszalasztod ezzel az utolsó alkalmat, hogy kissé normalizálódjon a viszonyotok mielőtt.. nos azt lehet hogy egész életedben bánni fogod. Persze én nem tudom magam beleélni a Te helyzetedbe, de így gondolom.

2012. jan. 31. 12:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/25 A kérdező kommentje:

10/11-es!


Arra azért kíváncsi lennék, hogy az "apámnak" mit mondanál? Őt milyen jelzővel illetnéd azért, amit tett. De mindegy is, nem erről van most szó, ugye.

2012. jan. 31. 12:37
 13/25 anonim ***** válasza:
51%
Az életével mindenki maga számol el, az soha nem egy másik ember dolga, az a legbensőbb magánügy. Te, ha valaki ellen elkövettél volna valamit, nem próbálnád meg helyrehozni? Visszacsinálni nem lehet, az tény. Letagadni, mintha meg sem történt volna, azt sem lehet. Egyet lehet. Megbocsátani.
2012. jan. 31. 12:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/25 anonim ***** válasza:
75%
Szerintem akik annyira arra biztatnak, hogy menj be, soha nem voltak ilyen helyzetben. Aki egész életében egy utolsó szemét volt, az a halálos ágyán is egy utolsó szemét marad. Mióta kiírtad a kérdést a gyomrom ugrál, mert minden rossz emlékem előjött egy ilyen drága emberről. Mindazok után amin mi átmentünk, ha még egyszer vissza lehetne pörgetni az időt, csak azért mennék be, hogy ráborítsam az ágyat az illetőre. Figyi, te tudod mik történtek, te tudod mit érzel, de csak azért, hogy a kibiceknek megfelelj, soha ne menj be! Ráadásul az ilyenek nem halnak ám meg olyan gyorsan. Tudom, hogy durva, de apád még valószínű évtizedekig eléldegél a levágott lábával, te meg gondoskodhatsz róla mindazért cserébe, ahogy bánt veletek. Az unokatesódtól meg kérdezd meg, ő ugyan hol volt, mikor az apád mindazt végig csinálta veletek, amit el kellett szenvednetek? Aki olyan nagy legény volt egészséges korában, hogy rettegni kellett tőle, az maradjon is olyan kemény legény az utolsó leheletéig. Annyira érdekelne mi van vele, amennyire őt érdekelte fénykorában, hogy mi van veletek. (Gondolkodtam, hogy priviben írom le, de megér nekem egy nulla százalékos választ ez itt is.) Tehát, ha te nem érzed úgy, hogy szívesen bemennél, márpedig kiírtad a kérdést, tehát nem érzed úgy, akkor ne is menj be. Megint csak rágódnál tovább, hogy veled ezt is meg lehet tenni, tőled ezt is el lehet várni.
2012. jan. 31. 12:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/25 A kérdező kommentje:

Nem pontoztam le senkit, mindenkinek ment a zöld kéz. Ha a véleménnyel nem is értettem egyet, értékeltem, hogy megosztották velem az álláspontjukat, és vették a fáradtságot, hogy írjanak nekem.


Kedves Utolsó, Neked pedig írtam privát üzenetet.

2012. jan. 31. 13:23
 16/25 anonim ***** válasza:
Menj be,de tegyél be füldugót.
2012. jan. 31. 13:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/25 anonim ***** válasza:
100%
Kedves kérdező! Én is hasonló dilemmával küzdöttem mint te. Csak itt annyival másabb, hogy minket gyerekként hagyott magunkra. Soha egy látogatás, telefon. Sőt ha az utcán találkoztunk átment a másik oldalra. Aztán egyszer csak jött a kérés menjünk el hozzá, beszéljünk, mert nagyon beteg. Tesóimmal sokat gondolkodtunk, beszélgettünk és végül amellett döntöttünk, hogy nem mentünk. Nem bántam meg a döntést. Amennyi megaláztatást nekünk el kellett tőle viselni, arra nincs bocsánat. Az meg hogy mások mit mondanak lényegtelen, a te döntésed, te éled át azokat a borzalmakat amiket ő okozott.
2012. jan. 31. 14:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/25 anonim ***** válasza:
51%
Én pedig szintén voltam hasonló helyzetben, nem akarom részletezni... többször kellet apámra zsarukat hívni stb... és mégis azt mondom menj be. Fa arcal. Legyél te több ezzel is, hogy felülkerekedsz a rossz dolgokon. É 5 évig nem beszéltem apámmal, úgy, hogy egy házban laktunk! Aztán "ki béültem" vele, csak azért , hogy a férjem ne érezze magát kellemetlenül. Mikor bántott kb 10-en éves koromtól 20-24 éves koromig. 30-as éveimben békültünk, és rá kellett jönnöm, tényleg jobb lett a lelkemnek. Én egy dologhoz ragaszkodok. NEM MUSZÁJ SEMMIT ELFELEJTENI, MEGBOCSÁJTANI MEG LEHET. Te még túl sértett vagy és munkálkodik benned a harag. Nem jó tanácsadó. Lehet ezt még most nem érted, lehet majd csak 10 vagy 20 év múlva.
2012. jan. 31. 15:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/25 anonim ***** válasza:
71%

Nekem is hasonlóan "kedves" volt az apám. Ha szólnának, hogy haldoklik, kevésbé izgatna fel, mintha megtudnám, hogy akciós a margarin.


Fél a haláltól. Ennyi. Csakhogy egész életében emberként kellett volna viselkednie ahhoz, hogy te könnyek közt rohanj hozzá a kórházba. Most már késő. Ő akkor is felnőtt ember volt, felelősségének teljes tudatában. Tudhatta, hogy ha így bánik veled, annak lesz következménye. Az ő döntése volt. Ez meg a tied.


Ha engem valaha hívnak apámhoz, nem megyek el. Ahogy őt nem érdekeltem, ő sem érdekel engem. Nem fogok megbocsátani soha.

Ezt leszámítva egy boldog, életvidám ember vagyok. De az ember azt kapja az élettől, amit másoknak ad. Nem vagyok egy balek, akivel mindent meg lehet csinálni, aztán meg segítséget kérni. Nekem is kellett volna segítség sokszor. De megoldottam egyedül; kénytelen voltam. Ő is kénytelen szembenézni azzal, hogy egy sz@r ember.

2012. jan. 31. 16:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/25 anonim ***** válasza:

Kedves utolsó!

Ez nagyon kemény,de teljes egészében igatat adok neked!


Kedves kérdező!

Előbb én azt írtam,jobb ha bemész a kórházba, ennek fényében ami itt elém tárult teljesen elálltam ettől!!! Tényleg mennyire igaz,fénykorában vitézkedik az ember ,ha meg lerobban kapkod fűhöz fához ! Te életed tégy lelkiismereted szerint.

Nekem is a gyerekkorom a vitézkedéstől volt hangos, a piálás verekedés stb. utána válás anyámhoz kerültem, szar volt egy idegbajossal élni. Most a sors fintoraként idős korukra ( nem annyira idősek csak jó engem kihasználni, szerencsére tudom és aszerint állok hozzá!) én vagyok a mentoruk pénz, és minden ami kell, és van időszak amikor mind a kettő nálam van csak egy kicsit ejtőzni,( mert addig otthon nem ketyeg a villanyóra és nem fogy a gáz,víz , egyszóval spórlás a rezsivel a saját otthonukban), de nem ez a lényeg itt nálam sem képesek kulturáltan tárgyalni egymással, ha összefutnak a házban, kerülgetik egymást , mint a sz@rt.Anyám például amikor otthon van soha egy telefont meg nem ereszt, mindig én hívom,ha szeretném tudni mi is van vele, ő csak azt mondja ' éppen most akartalak hívni':D

2012. jan. 31. 18:03
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!