A normális párok együtt járnak szórakozni. Ezt kaptam meg egy baráttól. Igaza van?

sosem szerettem a párommal bulizni. egyikkel sem. valahogy ezt szoktam meg, nekem ez a normális.

ráadásul a barátom az egyik körömet ki nem állhatja, és viszont, szóval ha velük megyek, akkor értelemszerűen jó előre közlöm a párommal, hogy szervezzen magának bulit, mert nekem aznap estére kimenőm van :)

ugyanígy, bizonyos haverjai engem is mélységesen untatnak, nincs közös témánk, vagy épp nem érdekel ugyanaz a sztori 600adszorra.

mivel nekem ez a normális, hogy külön járunk el, így semmi kivetnivalót nem találok ebben.

elfogadom ha más a párja nélkül xarni nem megy ki, viszont megérteni sosem fogom.

ettől függetlenül nekünk is vannak marha jó közös programjaink, ahol csak ketten vagyunk.

szerintem fontosak a külön programok is, hiszen teljesen máshogy viselkedünk, ha nincs ott a párunk, máshogy éljük meg a dolgokat, olyan témák is feljöhetnek, amik a párunk előtt esetleg kínosak.

Mi nem járunk külön szórakozni, nekünk ez a megszokott, fura lenne külön menni, rossz érzés lenne egymás nélkül (párom véleménye is ez, átbeszéltük az évek folyamán).

A barátnővel való találkozást nem tartom szórakozásnak, csak találkozásnak, a magam részéről. Neki meg nincsenek haverjai, max a kollégáival van közös program, ami kötelező, sokszor nem szívesen vesz részt rajta, mert inkább velem lenne.

Amúgy nekem nyolc, hogy ki, mikor kivel, kivel nem megy, ha működik nekik. Minden rossz indulat nélkül, mielőtt félre értitek: csak nekem ne legyen ilyen párom, mert nekem fontos, hogy együtt menjünk szinte mindenhova, imádok összenőve lenni, ez (is) boldoggá tesz. :)

6 éve együtt