Veletek is előfordul, hogy néha a párotok nélkül akartok pihenni, mert egyszerűen idegesít minden és mindenki?

Beszéld meg vele. Nekem is kell idő, amikor senki nincs a közelembe.

22/L

Együtt vagyunk 7 éve, 2 éve együtt is lakunk.

Olyan soha nem volt régen sem hogy konkrétan ne találkozzunk a hétvégén mert nincs kedvem. Tehát nem mondtam soha hogy ne jöjjön át hozzám, hiába akartam pihenni mert olyankor mindig rajta járt az eszem.Mondjuk mi mindig este taliztunk, úgy hogy átjött hozzám.

Most hogy együtt élünk és amikor nyáron csúcsszezon van a munkahelyemen, akkor úgy oldjuk meg hogy csak oda megyünk ahová a legszükségesebb. És ha van egy napom akkor szoktam olyat csinálni hogy egész nap csak azt csinálom amihez kedvem van. Rendelünk kaját, hogy főznöm sem kell, semmi takarítás, egész nap pihi, olvasok, tv , alvás. Ő ilyenkor nagyon megértő mert az évben 2x van olyan időszak a munkahelyemen hogy 1,5 hónapig napi 12-13 óra és semmi szabadnap, még hétvégén sem.Egy ilyen hajtás után az első hétvégém ezekkel a dolgokkal telik, mint írtam.De engem ő konkrétan nem zavar. Elmegy intézi a dolgát, ha van kedvem kimegyek hozzá, ha nincs pihizek.

Látom azt írod hogy szükséged van olyan napra amikor senki nincs ott. Végül is amikor nagyon kivagyok akkor én is érzek ilyet, de mikor belekezdenék akkor meg visszagondolom már nem is olyan csábító az egész. Én azt mondom próbáld ki. Meglátod hogy neked bejön e az egyedüllét. De az is jó megoldás hogy tartasz te is ilyen lazulós napot mint én és este taliztok, de nem mentek sehová. Próbáld ki mi az ami neked a legjobb.

Én az exemnél éreztem így, nála nem volt elég erős a kötődés. Szerencsére lehetőségem volt rá, hogy havonta 1x, amikor hazalátogatott a szüleihez, egyedül legyek. De szerintem ez személyfüggő is, mert a férjemnél eszembe nem jut ilyen, hogy de jó lenne, ha most nem lenne itthon egy kicsit...

Szerintem nem kizárt, hogy nem a megfelelő ember van melletted, hiszen az nem normális dolog, ahogy reagálsz a vele kapcsolatos dolgokra.

Teljesen megértelek. Én is ilyen típus vagyok. Kell a teljesen magamban töltött idő, amikor nem kell a másikra figyelni, csak a saját gondoltataimmal vagyok elfoglalva.

Az emberek másmás típusok. Van aki kapcsolatfüggő, és minden percben a másikon lógna, és van aki független típus. A barátod vagy megérti, mert ő is ilyen, akkor viszont gyanítom nem tetted volna fel ezt a kérdést. Vagy csak azért elviseled a jelenlétét mert követelőzik meg megsértődik, és egyre idegesebb leszel rá mert nem hagy békén... Szóval ha nem vagytok azonos típusok akkor kár eröltetni szerintem.

33/N