Hogyan bírjam rá a lányom, hogy ne legyen ezzel a fiúval?

"Azt mondja kettesbe kedves vele a srác és senki nem látja az értékeit."

Állítsuk csak szembe ezt a dolgot azzal amik a tények. Csúnyán beszél a lányoddal, nem jár iskolába, nem dolgozik. Ezek minden csak nem értékek!

Pedig ha romaként akar érvényesülni akkor neki sokkal keményebben kéne törekedni hogy elérjen valamit, hiszen ott vannak az előítéletek.

Egyébként a lányod biztos rá fog jönni magától is hogy nem ő a nagy ő, reméljük minél hamarabb.

Félelmeidet fordítsd a sajté javadra.

Félsz ,hogy a lányod lóg a suliból?

Akkor mond meg neki, hogy áldásod a srácra mert szereted, de az a fiú nem lehet az igazi akiért fel kell adni önmagunkat. Ha szereti a fiú akkor úgy szereti, ahogy van. Tehát rendes, ambiciózus lányként. Ha más útra akarja terelni, akkor az nem szerelem, csak rabszolgát akar maga mellé.

Első vagyok, annyira azért nem vagyok már gyerek, de éppen csak 6, lassan 7 év telt el azóta, hogy én ilyen idős voltam és bár más jellegű, de velem is akadt probléma.

Én egy "szektába", gyülekezetbe szivárogtam észrevétlenül be és elvakultam hittem mindenben a barátnőimmel együtt, amit ott mondtak nekem. A szüleim azt a módszert alkalmazták, amit fentebb leírtam. Sosem fordultak el tőlem, de minden adandó alkalommal ismételgették, hogy ez nem jó dolog, hogy nyissam ki a szemem, hogy nézzek körül, hogy legalább csak gondoljam végig a dolgokat. Nem tiltottak, de folyamatosan szórták a morzsákat kezdetektől és ezzel elérték, hogy ott legyen a bogár a fülemben és 1,5 év elteltével végre tényleg kinyitottam a szememet és rájöttem, hogy ez egy hatalmas baromság. A mai napig hálás vagyok ezért a szüleimnek!! Ha nem így állnak hozzám, tiltanak, akkor valószínűleg teljesen más lett volna a vége. Ebből kiindulva gondolom úgy, hogy a tiltás egyáltalán nem helyes megoldás!

Szépen szórd a morzsákat te is és ha tényleg olyan a lányod, amilyennek leírtad, akkor idővel ott lesz az a bogár a fülében, ki fogja nyitni a szemét és rá fog jönni, hogy igazad van. A lényeg, hogy valamilyen módszerrel sikerüljön elérni, hogy beültesd a bogarat a fülébe.

Azt is mondd el neki, hogy attól hogy kettesben aranyos vele, még nem engedheti meg neki, hogy mások előtt megalázza, mert aki igazán szereti a párját, az mások előtt is a tenyerén hordozza őt és nem trágár szavakkal a földbe döngöli.

Beszélgessetek sokat!

Nézz utána neten, vagy éppen kissebbségi önkormányzatnál, vagy ha ismersz "cigányvajdát", szóval aki járatos a dologban: van közöttük valamelyik ág (most nem akarok mondani, hogy az oláh-cigányok vagy melyik csoportjuk), ahol:

náluk a család minden férfi tagja a legidősebb férfi = apa irányítása szerint élik az életüket

a család minden női tagja az anya irányítása alatt áll. Vagyis, ha bekerül a családba a fiuk felesége, attól kezdve az anya (és apa) határozzák azt meg, hogy a menyük tanul-e tovább, vagy el kell (!) mennie dolgozni valahova, mert a családnak kell a pénz. Ott fog dolgozni, ahol ők a meny tisztességét, becsületét biztosítva látják. Úgy fog öltözni, azokkal fog társalogni, akiket ők e tekintetben megfelelőnek találnak, és a házimunkában az lesz a dolga, amit ők a részére meghatároznak. És ha jön a gyerek (mivel az náluk szent), attól kezdve megszüli (ha kell akkor akár 20-at is), és neveli a purdékat.

Ha tudod, hogy a romák melyik ága ez, ahol ilyen szokások vannak, azok után meghívhatod magadhoz a srácot egy ismerkedős estre, és kifaggatod a családjáról. A lányod is legyen ott, és terelgesd a beszélgetést szépen ebbe az irányba. Majd gondolkodik a lányod is a hallottakon, hogyan is képzeli a saját jövőjét!

Ja, és ami a lényeg, ha valaki igazán szereti, akkor nem megakadályozni fogja az önmegvalósításban (pl rábeszéli, hogy lógjon a suliból), hanem segíti abban, hogy elérje a céljait, támogatja!

Ezenfelül az apás példára. Azt is tisztázd vele, hogy neked nem elvárásod, hogy egyetemet végzett párja legyen, de azért rendelkezzen normális életcélokkal, mutasson hajlandóságot arra, hogy tisztelni, szeretni fogja és megbecsülni, lesz miből megélniük (nem segélyekből, avagy rosszabb esetben lopásból) és lesz egy normális hely, ahol nyugodtan élhetnek (nem valami putri), stb.

Egy barátnőmnek is roma párja van, szakmunkás, de dolgozik rendesen, a szüleihez költözik a lány is. Saját pénzből építettek egy külön lakrészt a meglévő kis házhoz! Barátnőm anyja sem újong, de ez a srác legalább igyekszik és hozzátenném, hogy egy roppant kedves és normális fiatalemberről van szó, velem sem beszélt sosem csúnyán, nemhogy a barátnőjével...

Biztos tetszik neki, hogy a "rosszfiú" hajlandó volt szóbaállni vele :) Sajnos ezt le kell nyelni.

Nem nagyon tudsz mit tenni. De a hibáit folyton hangsúlyozni tényleg nem érdemes. Pontosan tudja a lányod hogy nem stimmel a hapsi, csak egyelőre bele van zúgva.

nekem is volt elsőnek egy hasonló pasim, bár nem roma volt, de hasonlóan nem tanult, bukdácsolt, nem is dolgozott stb... Apám teljsen kikészült :) Még azt is mondta ha hozzá megyek kitagad. Persze ezzel csak azt érte el hogy védeni kezdtem a pasit. Na mindegy, aztán taktikát váltottak anyukámmal. Rámhagytak mindent. Csak mikor szóba került a fiú, jókat röhögtek kórusban anyámmal. Szóval kiröhögtek. "úgy van lányom, menjél csak, hát ez a fiú olyan okos, és szépek a fülei. Persze, jó dolgod lesz, igaz ugyan hogy neked kell eltartani, de hát a szerelemért mindent... " és közbe jókat nevettek. Nagyon rossz volt, de tudtam hogy igazuk van. Nálam akkor telt be a pohár amikor az a pasi aki le se tudott érettségizni a fejemhez vágta hogy műveletlen vagyok... Na ekkor robbant a bili. És otthagytam. Azóta is hallgatom Balázska történetét a szüleimtől :)