Ti mit reagáltatok volna erre, ha a fiatok ezt mondja nektek?

Ti nagyon elvagytok tévedve hapsikáim!

A 17 évesnek nagyon nem volt igaza!

ma 17:28

Te tudsz szöveget értelmezni?

"..Amióta a kicsik megvannak, anyagilag kissé rosszabban állunk..."

"..jobb lett volna ha inkább elveteted az öcséimet, legalább több pénzünk lenne,..."

Mert úgy látom, nem. -.-"

Magánvéleményeim következnek, ha nem tetszik, nem kell elolvasni!

Tehát, kedves 20-as válaszoló! Ha a férjemnek új barátai lesznek, nyilván egem is befog nekik mutatni, ha csak tehetjük, együtt találkozunk velük. De ha maga a Jóságos Atyaúristen is lenne a legújabb haverja, akkor sem hanyagolna el engem, és nyilván nem a közös kasszából mennének el szórakozni.

Kedves 21. válaszoló!

Imádom a gyerekeimet, de ha akarnánk még egyet, nem engedém, hogy a 11 éves fiam szeretné-e, vagy sem, akkor is lenne. Van beleszólása a család ügyeibe, pl. nyaralásnál, , de annál, hogy legyen-e kistestvére, nincs. Az maximálisan a szülők döntése.

" de annál, hogy legyen-e kistestvére, nincs. Az maximálisan a szülők döntése."

Gondolom az pedig le van sz@arva, hogy mindennek az az ára, hogy a már meglévő gyerektől vonod el a már megszokott életszínvonalat. Igazad van, ahhoz neki semmi köze. Akkor viszont viseld a következményét, hogy esetleg drogozni fog, vagy eltűnik, stb. Ugye ebben az esetben is vállalod, hogy ez a te döntésed volt, tehát te vagy a hibás?

"Imádom a gyerekeimet, de ha akarnánk még egyet, nem engedém, hogy a 11 éves fiam szeretné-e, vagy sem, akkor is lenne. Van beleszólása a család ügyeibe, pl. nyaralásnál, , de annál, hogy legyen-e kistestvére, nincs. Az maximálisan a szülők döntése."

Így lehet tökéletesen elrontani egy családot, te meg remek példája vagy a zsarnok szülőnek.

Nyilván nagy részben a szülő döntése, de ha nekem már serdülőkorú gyermekem lenne, mindenképpen kikérném róla a véleményét - többek között azért, hogy ne alakuljon ki olyan háborús légkör, mint a kérdezőéknél. A gyereket teljesen kizárni a kérdéskörből és a döntésből nagyon rossz ötlet, hiszen ez szüli a legtöbb féltékenységet - ő már ebből is látja, hogy senkit nem érdekel, hogy neki mi a véleménye, hogy vele nem törődnek. ITT kezdődik az ellenségesség.

Az a baj, hogy itt sokan alulértékelik, milyen lelki sérelmeket tud okozni egy kiskamasznál az elhanyagoltság. És itt nem arról van szó, hogy kap-e új iPhone-t, hanem hogy valószínűleg a szüleinek is kevesebb idejük jut rá, valamint mást sem lát, csak hogy az új jövevényekkel foglalkoznak. Erre már csak pluszban jön rá az, hogy rosszabbul élnek. Ezt egy kis tininek NEHÉZ megértenie, főleg, ha kizárjuk a tervezésből, döntéshozatalból!

A testvéri féltékenység sajnos egy nagyon gyakori jelenség, de ennek az esetek igen nagy részében a szülők az okai, és ráadásul kezelni sem lenne nehéz - csak emberszámba kellene venni a gyereket is.

#25 - (#21-es vagyok) abszolút nem értek vele egyet, bár tudatában vagyok a dolog problémás voltával is, pl. azok a családok, ahol a gyerekvállalást nem tartják döntési kérdésnek. Csak hát elvi síkon sem tartom etikusnak, hogy valakitől elvárjuk olyan kérdésben a következmények vállalását, aminek az eldöntésében nem volt szerepe. Ugye a gyerek nem felelős a szülei döntéseiért és cselekedeteiért.

Szóval ezért nehéz ez a kérdés, mert egyfelől egy több éves elmérgesedett konfliktusról szól, másfelől az önzőségnek én sem vagyok barátja, de harmadik részről viszont azt gondolom, hogy kinek miben nem volt szava, abban el sem várható tőle semmi.