Szerintetek hogyan tovább?

Én ugyanezt végig játszottam a barátommal.

Szószerint ugyanez volt,hazajött és hajnalig játszott...én meg tévéztem és aludtam az ágyon.

Próbáltam vele beszélni de nem értem el vele semmit.

Nekem annyiból volt könnyebb a helyzetem,h nem éltünk együtt így fogtam magam és nem mentem hozzá,mondtam neki h gondolkodjon el,h mi a fontosabb...hogy hajnalig folyamatosan szarakszik a gépen vagy az állítólagos szerelme...Egy hétig nem találkoztunk,aztán bocsánatot kért és tényleg odafigyelt erre :)

(Szerintem a lány miatt amúgy nem kell aggódnod) De azért jobb ha erről is beszélsz vele.

23/N

Én egy 23 éves srác vagyok, aki sajnos hasonló hibát követett el 1-2 évvel ezelőtt.

Végeztem a fősulin, egy néhány hónapig még nem volt munkám, így sok volt a szabadidőm, és rákaptam a gépezésre. Amikor elkezdtem dolgozni, szépen elapadt a dolog, de csak úgy sikerült, hogy nagyon határozottan eldöntöttem, hogy így nem mehet tovább. Egyik pillanatról a másikra hagytam abba. Elgondolkodtam, hogy mennyi mindennek a rovására ment a játék. A legnagyobb gond az volt, hogy egy idő után durván rá ment a kapcsolatom rovására is a dolog. Kevesebbet foglalkoztam a barátnőmmel, amit ő szóvá is tett nekem. A mai napig nagyon szégyellem magam az egész miatt... Egy sz*r játékot sosem szabad az emberi kapcsolatok elé helyezni. Nagyon megbántottam akkor a barátnőmet, és soha többé nem szeretnék ilyen hibába esni, és nem is fogok, arra már nagyon odafigyelek. Vigyázni kell ezzel, mert függőséget okozhat, persze ez is emberfüggő, mindenkinél máshogy csapódik le a dolog.

A lényeg, hogy meg kell értenie a barátodnak, hogy így nem mehet tovább, mert kifogja fordítani önmagából az egész. Amikor belegondoltam úgy igazán, akkor döbbentem rá, hogy: "Úr Isten. 22 éves vagyok, már nem ezzel kéne foglalkoznom... Inkább beszélgessek a barátnőmmel, vagy bújjunk össze és nézzük együtt a tévét. Még ez is sokkal jobb, mint az állandó egyéni elfoglaltság. Közösségi élet, kapcsolatok kiépítése, a jövőnk tervezése. Ezeket mind-mind már előbbre kell helyeznünk a kortársaimmal. Beszéld meg a barátoddal, és mondd el ezeket neki, mert ha nem érti meg, hogy ezen dolgok már pedig így vannak, akkor az tényleg függőségre utalhat, és nem fog kilépni egyhamar az egészből. Hiszem azt, hogy meg tud ő is változni, csak hass a lelkére, és értesd meg vele hogy ez így nem helyes. Kérdd meg hogy törődjön veled többet, hiszen azért vagytok együtt, hogy szeressétek, támogassátok egymást. Ha nem hajlandó lemondani a játékról azért, hogy boldogabb légy, akkor talán nem is szeret igazán. Remélem a legjobbakat.

Minden jót kívánok a továbbiakban, és kívánom, hogy sikerrel járj :)

Én otthagytam a párom, amikor ezt csinálta.

Ugyan ez volt. Próbáltam vele megbeszélni, hogy ez így nem jó, csináljunk valamit, ő meg közölte, hogy amúgy unatkozik... Akkor meg mi értelme az egésznek?

Nagyjából 2 héten át könyörögtem neki minden este, hogy bújjunk már össze, vagy valami, mindig azt felelte, "jó mindjárt" és mindig ott aludtam el... Eleve, ez mennyire megalázó már!

22 éves vagy, előtted az élet, nem vagy köteles minden szart eltűrni :)

Bár a kommunikáció minden emberi kapcsolat alapja, és természetesen meg kell beszélni az ilyeneket, azért azt is lássuk be, hogy az embernek kell a totális "kikapcs". Ez sokaknál (nem csak fiúk!) a videojátékban nyilvánul meg.

Gondolj vmire, ami Neked jólesik - barátnőzés, olvasás, mittudomén. Ha sujkolnák Beléd, Kérdező, hogy ez rossz és hagyd abba és foglalkozz már a pároddal - nem lenne rossz érzés? Nem fordulnál el a párodtól pár ilyen "ráerőszakolás" után? Az ismerkedéshez meg: az olyan játékokban, mint a COD és társai van lehetőség csapatjátékra, így sok emberrel meg lehet ismerkedni. Lehet ez a lány is nagy játékos, szimpi a barátodnak, örül hogy hasonló érdeklődésű embert talált, főleg, hogy te valószínűleg nagy ellenszenvvel viseltetsz a játék iránt.

Amit leírtál, extrémebb esetnek tűnik, de az alap mögötte, garantálom, ugyanez. Meg kell találni az egynsúlyt. Ha pedig nem akar változtatni, akkor viszlát, ne kínozd magad, meg őt se. Max. ha megbánja, rájött mit csinált rosszul, akkor talán legközelebb nem követi ezt el.

Az én párom is sokat játszik hétvégén - az ÉN konzolomon. Ugyanis én is elég nagy gémer vagyok, nő létemre. Ő is tolerálja ha én szinte egész délelőtt tolom, én is hagyom őt játszani. Elfoglaljuk közben magunkat, nézzük ahogy a másik játszik...

Kell neki egy kis teret adni de ha tényleg ennyire zavar/nagyon durva és nem bírod akkor kalap-kabát.