Ti folytatnátok ezt a kapcsolatot?

Jól érzed amit érzel.Otthagyna.Az is más lenne, ha nem tudott volna a gyerekről, mert eltitkolták volna előle.

A kérdésedre pedig: nem folytatnám.

Mi van?

Ha véletlenül teherbe esnék és tudnám, h a párom nem akar gyereket, akkor az a logikus, h elvetetem.

Millió meg egy olyan kérdés van itt férfiaktól, h pár hónapos kapcsolatban teherbe esik a nő. Aztán azzal áll a férfi elé:"akár akarod, akér nem, én megszülöm." Egy gyereket nem lehet senkire rákényszeríteni.

A párod tudja mit akar, ill. mit nem akar. Ha neked családcentrikusabb pasi kell, akkor szakíts.

Én nem hagynám el ezért amíg nem tudok bővebb információkat.

Ha egy kapcsolatban pl. védekeznek, és úgy csúszik be a baba, a férfinak joga van azt mondania, hogy ő nem kívánja megtartani a gyereket, hiszen ezért védekeztek. Ha ennek ellenére a nő megtartja - úgy, hogy tudja, hogy a gyereknek nem lesz apja, akkor nem hiszem, hogy a férfi lenne a szemét.

Másrészt az is lehet, hogy pl. a nő azért esett teherbe (szándékosan), mert magához akarta kötni, stb.

Emelett az is előfordulhat, hogy igen, egy szemét állat, de nem az a megoldás, hogy élből erre asszociálsz és elhagyod. Derítsd ki mi a helyzet és miért döntött így és azután ítélkezz!

Erről a nő tehet, nem a párod.

Rám sem lehetne rámkényszeríteni egy gyereket. Csak épp nekem megadatott, hogy döntsek róla, mert nő vagyok.

Megszakítással alig van esély terhességre.

El sem vállaltam volna az apaságot, mert elég nagy esély van ilyenkor, hogy nem én alkottam.

Mondom ugye nőként.

A válaszban pedig feltételezem, hogy kivette időben.

Egyébként a terhesség is két ember eredménye, akkor erről is két embernek kellene döntenie. Neki nem volt erre lehetősége.

Ja persze, lehet, biológiailag van rá esély, de a gyakorlatban iszonyatosan ritka az, hogy valaki időben megszakítja az együttlétet és terhes lesz az illető.

De most nem akarom idekeverni a biológiát, csak mondom, hogy erről nem ő döntött. Aki érzelmileg erre nincs kész, annak nem lehet erőltetni.