Hogy tudjak megbocsájtani apámnak, ha nemcsak anyám életét tette tönkre, hanem az egész családét?

Kedves Kérdező!

Én már évek óta messze messze élek az apámtól, de még a mai napig fájnak dolgok és nagyon haragszom rá! :( Egyébként a kérdést akár én is írhattam volna!!! Mindenesetre a távolság az egyik legjobb ami oldja a problémám. És az ha valamire tudok figyelni: meló, hobbi... Véleményem szerint e miatt olyan sok a szenvedélybeteg is: Hogy ne kelljen a megoldhatatlan (vagy annak tűnő) problémáin agyalni inkább számítógépesjáték, drog, alkohol, játékgép, adrenalin.... függésig süllyed a """hobbijába""". Vannak akik ezzel ellentétben a saját malmukra tudják hajtani ezt az energiát és tanulnak, sportolnak. Ők lesznek a választott műfaj kivállóságai! (Nem csak ők!!!) Nagyon nehéz megőrizni a lelki egyensúlyt! Én próbálok nem gondolni rá és ez jól ment!! Míg ki nem találta, hogy jó ember akar lenni! Amit nem tudok elhinni és nem is nagyon látszik. Álszent, az volt az is maradt. Nem csak én látom így. Legszívesebben leszarnám, de a lelkiismeretem nem engedi. :( Mert talán tényleg próbálkozik... de szerintem a kutya önmagából sem tud szalonnát csinálni! Ezt nem minden helyzetre értem, de az enyémre igaz!

nem fog menni. talan ha mar nem elsz mellette de az se biztos.

nekem volt egy ferjem 3 evig aki mellett en fizikailag es idegileg is maradandoan serultem.

43 evvel ezelott voltam a felesege. 40 eve elek a 2. ferjemmel akit nagyon szeretek es boldog vagyok vele.

ennek ellenere ha buntetlenul tehetnem siman megolnem a volt ferjemet vagy megfizetnek valakit hogy megtegye. 43 ev alatt a gyuloletem egy fikarcnyit nem csokkent, pedig 40 eve lattam utoljara. soha elolenyt meg nem gyuloltem jobban mint ezt az embert, es kizarolag a buntetestol valo felelem volt az ami visszatartott attol hogy megoljem.