Milyen pszichológiával tudnám elérni, hogy az anyja ne tudja zsarolni?

A legjobb amit tehetsz hogy leülsz a pároddal és teljesen higgadtan, segítő szándékkal elmondasz mindent ami zavar, mindent amit itt is leírtál. Hangsúlyozd ki hogy nem azt akarod hogy válasszon köztetek csak ne hagyja magát kihasználni az anyja által hisz nektek most már a saját közös életeteket kell építenetek.

Ha megsértődik (amire van esély) és azt mondja "ne bántsd az anyámat" akkor sajnos nem tudsz már mit tenni. Ugyanis ennek a kihasználásnak, érzelmi manipulációnak a párodnak kéne véget vetnie, de ha ő nem akar akkor nincs túl fényes közös jövő előttetek.

Ha te abba akarsz belefolyni pszichológiai tudással, hogy két másik ember ne manipulálja egymást, ahhoz nagyon kevés vagy. Ha pedig elég sok a tudásod, akkor tudod, hogy ezt hiába is tennéd, meg, mert a családi kötelékek sokkal erősebbek annál, hogy azokba cdsak úgy bele lehessen nyúlni, egy két laikus vagy akár szakkönyv elolvasása után.

A legjobb, amit tehetsz az az, hogy beszélsz a pároddal, elmondod neki a kételyeidet, az aggályaidat, meghallgatod az ő véleményét és szép lassan kialakul valami. Vagy ellenük vagy mellettük, vagy csak benned, vagy mindkettőtökben.

Először mindig magunkon kell dolgozni és változtatni, nem másokon. Neked nagyon kényelmes volna, ha adnék könyvcímeket, mint egy repcetet, mert azzal "könnyen és gyorsan" meg lehetne oldani a problémát. Pedig nem. Könnyen és gyorsan valójában nem sok mindent lehet megoldani - a lélek problémáit peidg kifejezetten csak nagyon lassan.

"Anya-lánya közti kapocsba nem lenne ildomos belefolynom, nem szeretném a lányt az anyja ellen hangolni, de nagyon utálom, hogy az anyja a saját felelősségét a páromra hárítja."

Látod? Ez jelzi azt, hogy nem csak két emberes ez a játszma, hanem többes. Mindnek az a lényege, hogy anyuka magához kösse mindkét gyerekét és ne engedje felnőni és önállóvá lenni.

Ezek külön harcok: a lány harca az anyjával, a lány harca a testvérrel (tesvérféletékenység), a fiú harca az anyjával. Neked ebben nincs helyed, csak mint nézőé és szurkolóé.

Ha nem tudsz a pároddal ysemmiképpen sem zöld ágra vergődni, akkor hagyd ott. Ugyanis az azt jelenti, hogy az anyja erősebben köti magához, mintsem hogy esélye lenne felnövekedni, azaz önállóan veled élni.

A hármas jól írja. "pszichológiával" ezt nem fogod megoldani...A kérdésfeltevésből látszik, hogy ez nem a Te asztalod. A pszichológia nem arra való, hogy "majd megoldjuk vele a családi gondokat" stb. Legalábbis laikusként ez biztos, hogy nem fog sikerülni. Sokan mennek egyetemre pszichológia szakra, hogy "aztán majd redezik a családi gondokat" segítséével stb. Pedig elmondom Neked: nem. Nem sikerül ezeknek az embereknek, mert egyszerűen a "saját" életének senki nem lehet a pszichológusa, a saját családjának pláne nem. A pszichológusok etikájának az egyik pontja pontosan az, hogy házi nyúlra nem lövünk! Azaz se barát, se családtag, se rokon nem lehet "kliens". Mert nem tudsz objektív maradni és nemcsak.

De a problémát nem is látom pszichológiailag orvosolhatónak. Legalábbis nem azt látom, hogy lelki okok stb. húzódnának a háttérben. Egy ügyvéd, egy pénzügyi tanácsadó stb. lehetne a segítségetekre.

Tudok ajánlani egy könyvet, ami segíthet a kommunikáció hatékonyságának növelésében. De a pszichológiai mediálást, terápiázást otthoni környezetben felejtsd el:) És ezt mint barát, nem mint pszichológus mondom.

A könyv pedig:A szavak ablakok vagy falak (Az erőszakmentes kommunikáció)-dr.MArshall Rosenberg.

Üdv, minden jót! :)