Szerintetek joga van felforgatni a gyerek életét a biológiai apának?
Főiskolai szerelem.
Dúl a love. Tervezgetik a jövőt. Házasság, gyerekek...
A lány teherbe esik.
Boldogan újságolná a hírt a leendő apának, megbeszélnek egy találkozót, ám a fickó nem jön el.
Eltűnik.
Mint később kiderül, a családjával külföldre menekült a hitelezők elől (igen, egy kicsit szappanoperás).
Elérhetőséget nem hagyott hátra, a nő nem tudja elérni, így a terhességéről se tudja értesíteni.
A lány három hónapot vár türelmesen, de hiába. Közben egészségügyi problémák is felmerülnek (terhességi vészes hányás - kórházba kerül). A nő anyagilag sem boldogul (szülei nem élnek, nincs senkije, a főiskola mellett több műszakban dolgozott, hogy megéljen, de most képtelen tovább dolgozni az egészsége miatt...).
Egy közös évfolyamtársuk és barátjuk, aki szintén szerelmes a lányba, felajánlja a segítségét és azt, hogy sajátjaként neveli fel a gyereket.
A nő húzódozik, nem akarja kihasználni, de amikor annyira lehetetlenné válik a helyzet, belemegy. Összeházasodnak. Beköltöznek az apóshoz és a még kiskorú sógornőhöz (anyós már nincs). Mindenki megszereti a lányt, és idővel a házasságból is szerelmi házasság lesz. Élnek boldogan, míg...
a férj autóbalesetben meg nem hal 4 évvel később.
A nő továbbra is a apóséknál él. Az öreg lányaként szereti a menyét. Az unokáját imádja (nem tudja, hogy nem vér szerinti). A sógornővel is nagyon jó a viszony, olyan, mintha édestestvére lenne a nőnek.
A nőnek 6 évig nincs senkije (egyáltalán nem is ismerkedik), csak a gyereknek él, meg az "új" családjának.
Végül csak megismer valakit. Özvegy ember, szintén egy gyerekkel. A kicsik osztálytársak (innen az ismeretség).
Kezdetben a rokonság ellenzi a dolgot, de végül összeházasodnak.
Megint happy minden, s ekkor felbukkan az "igazi" apa.
Összefutnak a nővel, látja a gyereket is... nem nehéz összerakni a kirakót, bár a nő eleinte tagadja. Nem akarja, hogy 10 év (és olyan távozás) után része legyen az életüknek.
A fickó viszont igen, azt akarja, hogy a gyerek tudja, hogy tőle van.
Szerintetek van joga a pasasnak összezavarni egy 9 éves gyereket?
Aki így csalódik az anyjában, elveszíti a nagyapját, a nagynénjét... akinek így a világról alkotott képe teljesen összedől. Ráadásul "apja" is van. Az új férj sajátjaként szereti.
válasza: válasza:"Tervezgetik a jövőt. Házasság, gyerekek..."
és a férfi elérhetőség nélkül lelép. A sztori alapvetően már csak emiatt is kitaláció, vagy pedig az első pillanattól hazugságra épült a kapcsolat. Normális párkapcsolatból nem tűnik el így az egyik fél. Ennyi. Ettől fogva a többit elolvasni sem érdemes.
válasza: válasza: válasza: válasza:Az apai jogok egyenranguak az anyai jogokkal, es nem evulnek el.
Ugyhogy termeszetesen joga van hozza.
Az mar mas kerdes hogy szamol el a lelkiismeretevel, hogy tiz evet kihagyott a gyereke eletebol, en biztos nem tudnek ezekutan tukorbe nezni. De egyik szulonek sincs joga a masik szulo jogait elvitatni, semmilyen alapon.
Itt nem lehet lelkiismereti kérdésről beszélni hiszen az apa nem tudta hogy gyereke született.
Joga van hozzá pont úgy mint az anyának. De jobb lenne ha erről lemondana...
"Tervezgetik a jövőt. Házasság, gyerekek..."
- a nő ebben a hitben élt, hogy így lesz, mert a pasi ezt mondta. Hogy mennyire komolyan gondolta akkor, az már kérdéses. Mindenesetre 21 évesek voltak, amikor a terhes lett a lány.
"családjával külföldre menekült a hitelezők elől" -> ez pedig a fickó magyarázata arról, hogy mi történt akkoriban. Nem biztos, hogy tényleg így történt.
A gyerek kicsivel múlt három, amikor meghalt az a férfi, akit az apjának hitt. Vannak emlékei róla.
Úgy tudja, hogy az apja nagyon szerette az édesanyját, és a nagyapja is csupa jót mesélt a fiáról neki.
Az új nevelőapjáról természetesen tudja, hogy nem az igazi.
A nevelőapa és az anyuka egyébként azt szeretné, hogy az apa csak később árulja el az igazat, ha majd a gyerek idősebb lesz, mert most még összezavarná.
Ráadásul állítólag a fickó nem is hosszú távra jött haza.
Németországban él a családja (feleség + gyerek).
(Egyébként csak kívülálló vagyok. Nagyon közeli kívülálló.)
válasza:Kérdező, itt a "joga van hozzá"-ról értelmetlen beszélni, mert ez a "szappanoperás" sztori egy jogi horror... ha most elkezdjük boncolgatni az elejétől kezdve. Odáig volt kb aránylag egyszerű a képlet, amíg élt az első férj, mert nyilván az ő apasága lett anyakönyvezve, tehát addig ő a gyerek apja, és kész. Jogilag a vér szerinti apának valószínüleg az ügyészségen keresztül lenne lehetősége kavarni, már ha akar, elég kitartó, és ha talál ügyészt, akit meg tud győzni arról, hogy a vélelmezett apa halála után ez a kiskorú érdeke.
Életszerűbb ezt a problémát úgy megközelíteni, hogy viszont bármikor beszélhet a gyerekkel, ahhoz nem kell semmiféle jogosultság, hogy két ember beszéljen egymással. Emberünk nyilván nem egy rosszhiszemű figura, hisz akkor eleve így nyitott volna, és nem az anyával beszél először.
Tehát a jelen esetben az anyukának szerintem nem jogi érveket és ellenérveket kell mérlegelnie, hanem azt, hogy mi veszélyezteti jobban és hosszabb távon a gyerekkel való kapcsolatát, mi rosszabb a gyereknek: az, ha hazugságban nő fel, és ezzel fog szembesülni előbb vagy utóbb - mert nyilván fog, amit egynél több ember tud, az nem titok többé - , vagy az, ha fel kell dolgoznia egy adott esetben kényelmetlen igazságot...
Én az igazságot látom kevésbé veszélyesnek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!