A férjem nem hajlandó dolgozni. Hogy vegyem rá, hogy kezdjem magával valamit?

"Most látom a férfi büszkeséges dolgot a levelezésben korábban.

Szurintem azzal óvatosan bánj."

Én inkább úgy gondolom, hogy a férjem az a típus aki egy ilyen helyzetben inkább küzdene és nem a könnyebb utat választaná. Néha nagyon lusta (lásd kérdés témája:)), de bizonyos esetekben ha neki valami érdeke vagy értéke forog kockán akkor nagyon tud küzdeni.

Bár abban igazad van, hogy ez egy nagyon kétélű fegyver és óvatosan kell használni.

"Én ajánlottam az önkéntes munkát. Most azt általában nem pénzért szokták csinálni az emberek, hanem mert szeretnek másokon segíteni."

Az önkéntes munka persze jó dolog, csak nem a férjem típusú embereknek.

Őt igazából a családján és egy szűk baráti körön kívül más nem igazán érdekli. Ezért az alig egy tucat emberért bármeddig elmenne és bármit megtenne a maradék kb 7 milliárd ember meg szerinte levan tojva. Ez sok esetben nagyon rossz tulajdonsága, sok esetben pedig épp ellenkezőleg nagyon jó tulajdonságnak számít.

Nála a más embereken való segítés kimerül abban, hogy alkalmanként jótékonykodik. Az sem magától teszi hanem az én javaslatomra és azt se azokért teszi akiken az összeggel segít hanem azért mert én kérem.

Esetleg valami állatokkal kapcsolatos önkéntes munka szóba jöhetne. Az állatokat nagyon szereti és velük szemben nem önző.

"Hogy kezdődött ez a nyerőgépezés? Hány nyerőgépe volt? Mikor a legjobban ment mennyit kereset?"

Úgy kezdődött, hogy a későbbi társával akivel egy munkahelyen dolgoztak kijutottak Németországba dolgozni. Aztán ott látták a sok kocsmai gépet és nagyon rácsodálkoztak a dolgokra, mert akkoriban itthon még szinte semmiféle gép nem volt a kocsmákban. Úgy döntöttek, hogy behoznak egy darts gépet. Ezt kitették egy ismerősük kocsmájába. Aztán visszamentek Németbe dolgozni és a fizetésükből megint vettek egy darts-ot. Aztán jött az első nyerőgép ami egy régi payasso volt. Innen meg aztán egyik jött a másik után. Otthagyták a német munkahelyet, lett 20-25 gépük, aztán jött az első alkalmazott, aztán 50 gép még egy alkalmazott. Végül már hetente kétszer jártak Németországba és hozták be a nyerőgépeket. Hoztak be rengeteg flippert is, ezeket főleg eladásra

A csúcson olyan 800db nyerőgépük és rulettgépük volt, kb 50db flipper és olyan 50db egyéb gép (csocsó, billiárd, darts, boxgép), valamint 12 ember dolgozott a cégnél.

Azt, hogy konkrétan mennyit kereset pontosan nem akarom elárulni, de a legjobb években az rossz hónapnak számított, hogyha "csak" 8 számjegyű összeg jött össze egy hónap alatt nettóban. Gyakorlatilag számolatlanul ömlött a pénz. Úgy jött össze a havi 8-9 számjegyű összeg, hogy az alkalmazottak gyakorlatilag annyit loptak amennyit nem szégyelltek. Annyi gép volt meg annyi pénz, hogy nem tudták nyomon követni pontosan az elszámolásokat. Meg már nem is érdekelte őket, úgy voltak vele lopjanak csak hagyjanak nekik is eleget. Csak akkor borult ki néha a bili mikor egyik-másik alkalmazott jobb kocsival kezdett járni mint a férjem. Az összes közeli alkalmazott komoly egzisztenciát épített.

Voltak a casino alkalmazottak azok is nagyon jól kerestek. Az egyik férjem érdekeltségébe tartozó casinoban dolgozott az unokahúgom úgynevezett "beírosként". 500 ezer nettó volt a fizetése, plusz rengeteg jattot kapott. Szokás volt a nyeremények után jattot adni. Pár év alatt házat és kocsit tudott venni.

Aki jó időben került bele ebbe az üzletágba bármilyen munkakörbe az nagyon-nagyon jól kereset.

Aztán jött a gazdasági válság, aztán a játékhelyenkénti 500 ezres adó, majd a végleges betiltás. És vége...:(